Az ELTE új díszdoktora
Mario Vargas Llosa Nobel-díjas perui írót az irodalomtudományok díszdoktorává avatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Az elismerést az egyetem küldöttsége a madridi magyar nagykövetségen adta át a világhírű írónak.
Kicsit hozzánk is tartozik
Az ünnepségen az ELTE két egykori spanyol szakos hallgatója felolvasott az író néhány regényéből, illetve az egyetem diákjainak üzeneteiből, amelyekben arról számoltak be, hogy milyen hatással volt rájuk Mario Vargas Llosa egy-egy könyve.
Borhy László, a bölcsészettudományi kar kinevezett dékánja laudációjában elmondta: Vargas Llosa művei a hatvanas évek óta képezik részét az egyetemi tananyagnak, generációk nőttek fel rajta, akik azóta a regények fordítói, az életmű kutatói lettek. „Úgy érezzük, hogy Mario Vargas Llosa ezáltal már egy kicsit hozzánk is tartozik” – fogalmazott.
Az irodalom nem puszta szórakozás
Az író köszönőbeszédében többek között őszintén vallott arról, hogy fiatal korában azt gondolta: az igazi irodalom távol áll az egyetemtől, és az egyetem távol áll a kreativitástól. „Ma már másképpen gondolom ezt” – mondta. Beszélt arról is, hogy később a tanárai ismertették meg a külföldi irodalommal, és tőlük tanulta meg, hogy az irodalom nem puszta szórakozás, hanem nyomot hagy az olvasókban. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az irodalom részét képezi egy olyan társadalomnak, amelynek van képzelőereje és nem hagyja magát manipulálni. Ez az, amiért minden rezsim megpróbálja ellenőrzése alatt tartani az irodalmat, és igyekszik az írókat „háziasítani” – jelentette ki.
A Nobel-díjas író az ünnepség után elmondta, nagyon boldog könyvei magyarországi fogadtatásától. „Ahogy engem fogadnak a magyarok, az nagy megtiszteltetés számomra” – fogalmazott. Mint mondta, már háromszor járt Magyarországon, de most van egy jó indoka, hogy negyedszer is visszatérjen.
Ellenállás, lázadás
Mario Vargas Llosa José Saramago után a második Nobel-díjas szerző, aki részesül az egyetem legmagasabb kitüntetésében. A perui író művei a hatvanas évektől kezdve olvashatóak magyarul, legtöbbjük Gulyás András és Tomcsányi Zsuzsanna fordításában. A legutóbbi, 2013-ban megjelent, A diszkrét hős című regény Szőnyi Ferenc fordítása.
A hetvenkilenc éves Mario Vargas Llosa az egyik legismertebb és legtekintélyesebb latin-amerikai író, és nem csak a spanyol nyelvterületen, bár történetei elsősorban a perui és latin-amerikai valóságot tükrözik. Irodalmi munkásságát 2010-ben Nobel-díjjal ismerték el, az indoklás szerint a „hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért”. Számtalan rangos irodalmi díj tulajdonosa, Magyarországon 2003-ban tüntették ki a Budapest Nagydíjjal, amikor a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt.
Kicsit hozzánk is tartozik
Az ünnepségen az ELTE két egykori spanyol szakos hallgatója felolvasott az író néhány regényéből, illetve az egyetem diákjainak üzeneteiből, amelyekben arról számoltak be, hogy milyen hatással volt rájuk Mario Vargas Llosa egy-egy könyve.
Borhy László, a bölcsészettudományi kar kinevezett dékánja laudációjában elmondta: Vargas Llosa művei a hatvanas évek óta képezik részét az egyetemi tananyagnak, generációk nőttek fel rajta, akik azóta a regények fordítói, az életmű kutatói lettek. „Úgy érezzük, hogy Mario Vargas Llosa ezáltal már egy kicsit hozzánk is tartozik” – fogalmazott.
Az irodalom nem puszta szórakozás
Az író köszönőbeszédében többek között őszintén vallott arról, hogy fiatal korában azt gondolta: az igazi irodalom távol áll az egyetemtől, és az egyetem távol áll a kreativitástól. „Ma már másképpen gondolom ezt” – mondta. Beszélt arról is, hogy később a tanárai ismertették meg a külföldi irodalommal, és tőlük tanulta meg, hogy az irodalom nem puszta szórakozás, hanem nyomot hagy az olvasókban. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az irodalom részét képezi egy olyan társadalomnak, amelynek van képzelőereje és nem hagyja magát manipulálni. Ez az, amiért minden rezsim megpróbálja ellenőrzése alatt tartani az irodalmat, és igyekszik az írókat „háziasítani” – jelentette ki.
A Nobel-díjas író az ünnepség után elmondta, nagyon boldog könyvei magyarországi fogadtatásától. „Ahogy engem fogadnak a magyarok, az nagy megtiszteltetés számomra” – fogalmazott. Mint mondta, már háromszor járt Magyarországon, de most van egy jó indoka, hogy negyedszer is visszatérjen.
Ellenállás, lázadás
Mario Vargas Llosa José Saramago után a második Nobel-díjas szerző, aki részesül az egyetem legmagasabb kitüntetésében. A perui író művei a hatvanas évektől kezdve olvashatóak magyarul, legtöbbjük Gulyás András és Tomcsányi Zsuzsanna fordításában. A legutóbbi, 2013-ban megjelent, A diszkrét hős című regény Szőnyi Ferenc fordítása.
A hetvenkilenc éves Mario Vargas Llosa az egyik legismertebb és legtekintélyesebb latin-amerikai író, és nem csak a spanyol nyelvterületen, bár történetei elsősorban a perui és latin-amerikai valóságot tükrözik. Irodalmi munkásságát 2010-ben Nobel-díjjal ismerték el, az indoklás szerint a „hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért”. Számtalan rangos irodalmi díj tulajdonosa, Magyarországon 2003-ban tüntették ki a Budapest Nagydíjjal, amikor a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból