Programok, írók, szerzők, kiadók
Immáron huszonkettedik alkalommal rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amely többek között abban is különbözik a külföldi könyvvásárok javarészétől, hogy a kiállított könyveket a magyar standok mindegyikénél meg lehet vásárolni. Az egységesen 500 forintos fesztiváli belépőjegy névértékben levásárolható. A könyvek szerelmeseinek nem lesz nehéz elkölteni a belépőjük árát, hisz a Millenáris a rendezvény négy napja alatt Európa legnagyobb könyvesboltjaként üzemel. A fesztiválra időzített több száz újdonságot külön könyvjelzővel is megjelöljük, s az érdeklődők tájékoztatását segítendő újdonságkatalógus is készül.
Egyre magasabb ranggal a nemzetközi mezőnyben
Az esemény idén is méltón viseli a nemzetközi jelzőt, a könyvfesztiválon több mint harminc ország állít standot, küldi el szerzőit Budapestre, s legtöbbjüket új magyar nyelvű kötet köszönti. A tavalyi díszvendégség után Törökország idén is reprezentatív standdal lesz jelen, akárcsak korábbi vendégeink, Kína, Izrael, Románia, a skandináv országok, vagy a legrégebbi partner, Németország, amely idén Ausztriával állít közös standot, s Budapestre hozza a német nyelvű irodalom egyik legnagyobb sztárját, Daniel Kehlmannt.
A fesztivál díszvendége 2015-ben Jonathan Franzen amerikai író, a Szabadság, az Erős rengés és a Javítások című kötetek szerzője lesz, aki az ünnepi megnyitó után pódiumbeszélgetésen mutatkozik be az irodalomra mindig is nagyon fogékony, nagyszámú magyar olvasóközönségnek. A fesztivál keretében veszi majd át Budapest főpolgármesterétől és a díjat alapító Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnökétől a Budapest Nagydíjat, amely az elmúlt, több mint két évtizedben a külföldi íróknak járó legnívósabb magyar elismerés rangjára emelkedett.
A rendezvény nemzetközi súlyát mutatja, hogy a világ és Európa könyvkultúráját meghatározó két szervezet, az International Publishers Association és a Federation of European Publishers vezető tisztségviselői a fesztiválon tartják közös szakmai konferenciájukat, konzultálva a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Elnökségével. Ilyen magas rangú könyvszakmai szimpóziumra 1903 óta (az IPA első világkonferenciája) nem volt példa.
220 éves a szervezett magyar könyvkultúra…
A jövő heti könyvfesztiválon, idén egészen különleges évfordulóról is megemlékeznek. Ez évben lesz ugyanis 220 éves a szervezett magyar könyvkultúra. 1795-ben alapították a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) első jogelődjét, a Pesti Könyvárusok Grémiumát, hivatalos nevén a Pester Buchhändler Gremiumot.
Az MKKE szakmai konferenciának is helyet adó, a magyar könyvkultúra több mint kétszáz évét felidéző, reprezentatív, 100 m2 alapterületű standján, az Országos Széchényi Könyvtár kamarakiállítás keretében mutatja be a magyar könyvpiac legendás cégeit, tulajdonosaikat, a magyar könyvkiadás fejlődéstörténetét a XVIII. század végétől a rendszerváltozásig.
Kiváló programokat ajánlanak
Évről évre bővül a hazai és külföldi együttműködők száma, s a fesztiválhoz kapcsolódó kulturális rendezvények sora.
A XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a legaktuálisabb szakmai kérdésekkel foglalkozik, így többek között a könyvkereskedelem átalakulásával, gondjaival, annak hazai és külföldi tapasztalataival, a digitális technika előretörésével, s ilyen értelemben a könyv, a könyvkiadás jövőjével, a piaci körülmények között működő magyar könyviparral, s abban az állam szerepvállalásával.
Idén pontosan 413 program közül választhatnak a Millenárisra kilátogatók, félszáz kiváló külföldi íróval, s félezer hazai és határon túli magyar szerzővel, tudóssal, művésszel találkozhatnak a rajongók.
A fesztivál elnevezéshez hűen a rendezvényt végigkísérik a társművészetek produkciói. A négy nap alatt a legnevesebb művészkönyv-alkotók, a legjobb magyar könyvillusztrátorok állítanak ki. A Millenárisra kilátogatók az erdélyi könyvkiadásról és a könyvnyomtatást bemutató kiállítást is megtekinthetnek majd. Lesznek még koncertek, filmvetítés, könyvbemutatóhoz kapcsolódó kosztümös bajvívás, s több színházi előadás is.
A Gyermek(b)irodalomban most is lesz közös mesemondás, bábelőadás, koncert és közös éneklés, felolvasó- és papírszínház, játszóház, gyermekfoglalkoztató, s több vetélkedő – és persze könyvbemutató, dedikálás.
Mára már hagyományos módon, idén is megrendezik az általános és középiskolások számára az „Irodalom Jelmezben” elnevezésű vetélkedőt. A gyerekek kedves olvasmányaik hősinek jelmezébe bújva a könyvfesztivál különböző helyszínein színdarabokat, regények dramatizált változatait adják elő. A legsikeresebb produkciók több százezer forint értékű, értékes könyvgyűjteményt vihetnek haza iskolájukba.
Egy kis visszatekintés
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, leánykori nevén Könyvfesztivál, a 90-es évek elején indult útjára, azzal a céllal, hogy Magyarország geopolitikai helyzetét kihasználva Kelet és Nyugat, a két nagy kultúrkör találkozásának fórumot teremtsen.
Az indulást megelőző évben, 1994 késő őszén a világ könyvszakmai szervezeteit tömörítő International Publishers Association javaslatát elfogadva az UNESCO azzal a kéréssel fordult tagjaihoz, a könyves társaságokhoz, győzzék meg kormányaikat arról, hogy április 23-át, Szent György napját hivatalosan nyilvánítsák a Könyv és a Szerzői Jog Világnapjává. Nálunk a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése terjesztette a kérést a köztársasági elnök és a miniszterelnök elé, s néhány héten belül megkapva mindkét közjogi méltóságtól a támogató igent, az elsők között csatlakoztunk a világnap új intézményéhez. 1995 áprilisától a könyvfesztivált, a könyvet és alkotóját elismerő világnap jegyében, régi katalán szokás szerint könyv és vörös rózsa kölcsönös ajándékozásával indítják. Így fog tenni az idei megnyitón, április 23-án, délután, a Millenáris Teátrumban a kultúráért is felelős emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán is.
Tíz évvel ezelőtt, az Európai Unió elnöki tisztét akkor betöltő Franciaország javasolta, hogy az Unió tagországainak összefogásával Budapest adjon otthont egy olyan fesztiválnak, ahol pályakezdő írók kaphatnak bemutatkozási lehetőséget. Azóta az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja a könyvfesztivál elengedhetetlen részévé vált.
Az első könyvfesztivál óta működik a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által szervezett, évente közel kétezer szakmabélit megmozgató Könyvtáros Klub, nagyon sokrétű és gazdag programmal.
A fesztivált eleinte Budapesti Kongresszusi Központban tartották. Mióta a Millenárisra költözött, azóta a gyermekkönyvkiadók összefogásával megvalósuló Gyermek(b)irodalom a leglátogatottabb helyszín.
A könyvfesztivál idén is – akárcsak az elmúlt huszonegy alkalommal – a kerek születésnapjukat ünneplő jeles magyar írók Születésnapi Irodalmi Szalonjával zárul. A Tarján Tamás vezette, jó hangulatú rendezvényre idén a 90 éves Nemeskürty Istvánt és Vitányi Ivánt, a 85 éves Csoóri Sándort, Réz Pált és Sándor Ivánt, a 80 éves Bertók Lászlót, Tőzsér Árpádot és Vekerdy Tamást, a 75 éves Vathy Zsuzsát, a 70 éves Kovács Istvánt és Szörényi Lászlót, a 65 éves Csordás Gábort, Esterházy Pétert, Kulcsár Szabó Ernőt, Rakovszky Zsuzsát, Szilágyi Ákost és Vámos Miklóst hívták meg a szervezők.
Egyre magasabb ranggal a nemzetközi mezőnyben
Az esemény idén is méltón viseli a nemzetközi jelzőt, a könyvfesztiválon több mint harminc ország állít standot, küldi el szerzőit Budapestre, s legtöbbjüket új magyar nyelvű kötet köszönti. A tavalyi díszvendégség után Törökország idén is reprezentatív standdal lesz jelen, akárcsak korábbi vendégeink, Kína, Izrael, Románia, a skandináv országok, vagy a legrégebbi partner, Németország, amely idén Ausztriával állít közös standot, s Budapestre hozza a német nyelvű irodalom egyik legnagyobb sztárját, Daniel Kehlmannt.
A fesztivál díszvendége 2015-ben Jonathan Franzen amerikai író, a Szabadság, az Erős rengés és a Javítások című kötetek szerzője lesz, aki az ünnepi megnyitó után pódiumbeszélgetésen mutatkozik be az irodalomra mindig is nagyon fogékony, nagyszámú magyar olvasóközönségnek. A fesztivál keretében veszi majd át Budapest főpolgármesterétől és a díjat alapító Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnökétől a Budapest Nagydíjat, amely az elmúlt, több mint két évtizedben a külföldi íróknak járó legnívósabb magyar elismerés rangjára emelkedett.
A rendezvény nemzetközi súlyát mutatja, hogy a világ és Európa könyvkultúráját meghatározó két szervezet, az International Publishers Association és a Federation of European Publishers vezető tisztségviselői a fesztiválon tartják közös szakmai konferenciájukat, konzultálva a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Elnökségével. Ilyen magas rangú könyvszakmai szimpóziumra 1903 óta (az IPA első világkonferenciája) nem volt példa.
220 éves a szervezett magyar könyvkultúra…
A jövő heti könyvfesztiválon, idén egészen különleges évfordulóról is megemlékeznek. Ez évben lesz ugyanis 220 éves a szervezett magyar könyvkultúra. 1795-ben alapították a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) első jogelődjét, a Pesti Könyvárusok Grémiumát, hivatalos nevén a Pester Buchhändler Gremiumot.
Az MKKE szakmai konferenciának is helyet adó, a magyar könyvkultúra több mint kétszáz évét felidéző, reprezentatív, 100 m2 alapterületű standján, az Országos Széchényi Könyvtár kamarakiállítás keretében mutatja be a magyar könyvpiac legendás cégeit, tulajdonosaikat, a magyar könyvkiadás fejlődéstörténetét a XVIII. század végétől a rendszerváltozásig.
Kiváló programokat ajánlanak
Évről évre bővül a hazai és külföldi együttműködők száma, s a fesztiválhoz kapcsolódó kulturális rendezvények sora.
A XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a legaktuálisabb szakmai kérdésekkel foglalkozik, így többek között a könyvkereskedelem átalakulásával, gondjaival, annak hazai és külföldi tapasztalataival, a digitális technika előretörésével, s ilyen értelemben a könyv, a könyvkiadás jövőjével, a piaci körülmények között működő magyar könyviparral, s abban az állam szerepvállalásával.
Idén pontosan 413 program közül választhatnak a Millenárisra kilátogatók, félszáz kiváló külföldi íróval, s félezer hazai és határon túli magyar szerzővel, tudóssal, művésszel találkozhatnak a rajongók.
A fesztivál elnevezéshez hűen a rendezvényt végigkísérik a társművészetek produkciói. A négy nap alatt a legnevesebb művészkönyv-alkotók, a legjobb magyar könyvillusztrátorok állítanak ki. A Millenárisra kilátogatók az erdélyi könyvkiadásról és a könyvnyomtatást bemutató kiállítást is megtekinthetnek majd. Lesznek még koncertek, filmvetítés, könyvbemutatóhoz kapcsolódó kosztümös bajvívás, s több színházi előadás is.
A Gyermek(b)irodalomban most is lesz közös mesemondás, bábelőadás, koncert és közös éneklés, felolvasó- és papírszínház, játszóház, gyermekfoglalkoztató, s több vetélkedő – és persze könyvbemutató, dedikálás.
Mára már hagyományos módon, idén is megrendezik az általános és középiskolások számára az „Irodalom Jelmezben” elnevezésű vetélkedőt. A gyerekek kedves olvasmányaik hősinek jelmezébe bújva a könyvfesztivál különböző helyszínein színdarabokat, regények dramatizált változatait adják elő. A legsikeresebb produkciók több százezer forint értékű, értékes könyvgyűjteményt vihetnek haza iskolájukba.
Egy kis visszatekintés
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, leánykori nevén Könyvfesztivál, a 90-es évek elején indult útjára, azzal a céllal, hogy Magyarország geopolitikai helyzetét kihasználva Kelet és Nyugat, a két nagy kultúrkör találkozásának fórumot teremtsen.
Az indulást megelőző évben, 1994 késő őszén a világ könyvszakmai szervezeteit tömörítő International Publishers Association javaslatát elfogadva az UNESCO azzal a kéréssel fordult tagjaihoz, a könyves társaságokhoz, győzzék meg kormányaikat arról, hogy április 23-át, Szent György napját hivatalosan nyilvánítsák a Könyv és a Szerzői Jog Világnapjává. Nálunk a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése terjesztette a kérést a köztársasági elnök és a miniszterelnök elé, s néhány héten belül megkapva mindkét közjogi méltóságtól a támogató igent, az elsők között csatlakoztunk a világnap új intézményéhez. 1995 áprilisától a könyvfesztivált, a könyvet és alkotóját elismerő világnap jegyében, régi katalán szokás szerint könyv és vörös rózsa kölcsönös ajándékozásával indítják. Így fog tenni az idei megnyitón, április 23-án, délután, a Millenáris Teátrumban a kultúráért is felelős emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán is.
Tíz évvel ezelőtt, az Európai Unió elnöki tisztét akkor betöltő Franciaország javasolta, hogy az Unió tagországainak összefogásával Budapest adjon otthont egy olyan fesztiválnak, ahol pályakezdő írók kaphatnak bemutatkozási lehetőséget. Azóta az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja a könyvfesztivál elengedhetetlen részévé vált.
Az első könyvfesztivál óta működik a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által szervezett, évente közel kétezer szakmabélit megmozgató Könyvtáros Klub, nagyon sokrétű és gazdag programmal.
A fesztivált eleinte Budapesti Kongresszusi Központban tartották. Mióta a Millenárisra költözött, azóta a gyermekkönyvkiadók összefogásával megvalósuló Gyermek(b)irodalom a leglátogatottabb helyszín.
A könyvfesztivál idén is – akárcsak az elmúlt huszonegy alkalommal – a kerek születésnapjukat ünneplő jeles magyar írók Születésnapi Irodalmi Szalonjával zárul. A Tarján Tamás vezette, jó hangulatú rendezvényre idén a 90 éves Nemeskürty Istvánt és Vitányi Ivánt, a 85 éves Csoóri Sándort, Réz Pált és Sándor Ivánt, a 80 éves Bertók Lászlót, Tőzsér Árpádot és Vekerdy Tamást, a 75 éves Vathy Zsuzsát, a 70 éves Kovács Istvánt és Szörényi Lászlót, a 65 éves Csordás Gábort, Esterházy Pétert, Kulcsár Szabó Ernőt, Rakovszky Zsuzsát, Szilágyi Ákost és Vámos Miklóst hívták meg a szervezők.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból