Sok találgatásra okot adó hír keringett a közelmúltban a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) sorsáról. Még olyasmit is lehetett hallani, hogy megszűnik a húsz esztendős intézmény, vagy beolvad a Magyar Művészeti Akadémiába. Hogy milyen jövője lesz a magyar kultúra két évtizedes múltra visszatekintő mecénásának, arról Doncsev Andrást, az NKA alelnökét, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kulturális Főszerkesztőségének vezetőjét kérdeztük.

D.A.: A kormányváltást követően, tavaly májusban, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke felkért, tekintsem át a kultúrafinanszírozás rendszerét. A kérdés az volt, hogy a 2011-ben megalakult Magyar Művészeti Akadémiát (MMA) hogyan lehet beilleszteni az egyébként jól működő struktúrába, hogyan küszöböljük ki a párhuzamosságokat. Az MMA jogos igénye, hogy kellő súllyal részt vegyen a kultúrafinanszírozás rendszerében, hiszen, ha a szakmai szervezetek részéről természetes, hogy helyet kapnak a döntési folyamatokban, akkor a magyar művészeti élet legnagyobb és legtekintélyesebb szervezete, a Művészeti Akadémia részéről is magától értetődő ez az igény.
– Ezek szerint konfliktusmentesen zajlott le az átállás?
D.A.: Az nyilvánvaló volt, hogy az NKA húsz év alatt kidolgozott, olajozott, stabil, kiszámítható működését nem lett volna szabad elvetni, így megállapodás született a Művészeti Akadémiával arról, hogy az új testület nagyobb szerepet kap a döntésekben. Ennek a részletekbe menő kidolgozása folyamatban van, egyik fő feladataim közé tartozik. Az új, az MMA hangsúlyosabb részvételével megalkotott, a kor követelményeihez igazított rendszert a kormány fogja jóváhagyni, és 2016-tól lép életbe.
– Tartalmi változások is várhatóak?
D.A.: A hétköznapi munkában nem tervezünk érdemi változtatásokat. Ezentúl is támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek éltetik, hordozzák a magyar kultúrát.  Ugyanakkor három új célt is megfogalmaztunk, amelyek mentén némileg átalakul a Nemzeti Kulturális Alap működése. Ezek közül talán a legfontosabb a transzparencia. Bár a pályázatok eddig is nyilvánosak, és áttekinthetőek voltak, a jövőben a miniszteri keret terhére megítélt támogatások is áttekinthetőbbek lesznek.
– Miben nyilvánul meg a miniszteri keret jobb áttekinthetősége? Összességében az NKA mekkora összegből tud gazdálkodni?
D.A.: Az NKA az ötös lottó szerencsejáték-adójának kilencven százalékával gazdálkodik. Ebből átlagosan tízmilliárd – idén sajnos csak kilencmilliárdra számíthatunk – forint érkezik évente az Alaphoz. A további bevételekkel együtt átlagosan évi tizenhárommilliárd jut kultúrafinanszírozásra.
A lottóból származó adóbevétel huszonöt százalékát - idén egymilliárd nyolcszázmillió forintot - a kultúráért felelős miniszter oszthat szét, olyan ügyekre, amelyek fontosak, de nem szerepelnek a pályázati kiírásokban. Most arra törekszünk, hogy erre a keretre is a többi pályázathoz hasonlóan online adatlapon, ötezer forint nevezési díj ellenében lehessen pályázni. Természetesen ezeket a nevezési díjakat is visszaforgatjuk a rendszerbe. Tehát az újdonság az, hogy ezen pályázatok csupán a törvényességi vizsgálatokat követően, az esetleges hiánypótoltatás után kerülnek majd a miniszterhez.
– Sokan panaszkodnak arra, hogy az új nemzedék egészen mást tart értéknek, mint az idősebbek.
D.A.: Elsősorban rájuk, a fiatalokra gondolva indítottuk el a Cseh Tamás Programot, amelyet méltán nevezhetünk az NKA zászlóshajójának. A Program célja a könnyűzenei utánpótlás támogatása, a színvonalas produkciók fellépési lehetőségeinek segítése, a zenekarok külföldi népszerűsítésének elindítása. A Cseh Tamás Program első alprogramja a fiatal pályakezdő előadók, zenekarok első hang- és képfelvételének elkészítésére, valamint a pályára lépést támogató kommunikáció megvalósítására kiírt pályázati felhívás volt. A Zenei Kollégium által megjelentett kiírásra 201 pályázat érkezett, ebből a testület 42 előadót, illetve zenekart talált támogatásra méltónak mindösszesen 79.529.875 Ft értékben. Második alprogramként a vidéki könnyűzenei klubok zenei programjainak támogatása lett meghirdetve. A Kollégium a hozzá beérkezett 60 darab pályázat közül 49 klub programját támogatta 89.363.000 Ft-tal. Szintén az elmúlt évben született döntés az előzenekari, valamint a médiatámogatási alprogramokról. Pályakezdő, fiatal együttesek, előadóművészek előzenekarként történő élőzenei fellépéseinek elősegítésére kiírt felhívásra 22 darab pályázat érkezett, amelyekből 18-at támogatott a Zenei Kollégium mindösszesen 55.990.000 Ft értékben. A médiatámogatási alprogrammal a Kollégium célja, hogy megyénként legalább egy médium részesüljön támogatásban az országos lefedettség érdekében, ezért 19 pályázat mindösszesen 59.876.000 Ft támogatásban részesült. A Cseh Tamás Program tovább folytatódik az idei évben is. A magyar könnyűzene külföldi, nemzetközi megjelenését támogató alprogramra kiírt pályázati felhívás már megjelent az NKA portálján, 2015. április 2-ig lehet pályázatot beadni, amelynek tervezett keretösszege 50.000.000 Ft.
– Megint csak számokban: mekkora összegből gazdálkodhat a Cseh Tamás Program?
D.A.: A nyolc alprogramból álló, a fiatalokra fókuszáló kezdeményezés forrását a szerzői jogról szóló törvény teszi lehetővé, ami arról rendelkezik, hogy a jogosultak érdekében kulturális célra kell felhasználni az üres adathordozók után szedett jogdíjak egynegyedét. Ez tavaly egymilliárd kétszázmillió forint volt, melyből 500 millióval, indult a program. Idén májusban derül ki, hogy ebben az évben mennyit tudunk a Cseh Tamás Program pályázatainak folytatására fordítani.
– Aki részt szeretne venni a Cseh Tamás Programban, hol és hogyan tudhatja meg, mire számíthat?
D.A.: Fontos feladatunk, hogy közelebb vigyük az NKA-t az emberekhez, főleg azokhoz, akik alkotói pályájuk elején állnak. Ezért a Fesztiválszövetséggel együttműködve fogunk bemutatkozni. Szeretnénk minél több fesztiválon ott lenni, hogy elmondjuk a fiataloknak, hogyan tudnak és miért érdemes pályázni. Workshopokat tervezünk, amelyeken ismertetjük a Cseh Tamás Programot, illetve úgy általános tájékoztatást is adunk az NKA aktuális pályázati felhívásairól, működéséről.
- Terveznek komolyabb kiállítást, vagy kötetet, amely megmutatja az NKA eredményeit?
D.A.: A teljességre törekedve sajnos vagy talán inkább szerencsére nem lehetne bemutatni az NKA munkáját egyetlen kötetben vagy kiállításon. Ha mindent el akarnánk mondani, ha fel akarnánk sorolni, hogy az elmúlt húsz évben milyen kezdeményezéseket támogattunk, akkor egy éven keresztül, minden nap, napi háromszáz nyertes pályamunkát kellene felvonultatnunk. Kötetben gyakorlatilag egy telefonkönyvet kellene írnunk. Az meg nem mondana sokkal többet, mint amit a statisztikák megmutathatnak.   Az NKA a teljes magyar kultúrában jelen van. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy az NKA a magyar kulturális élet motorja. Ha leáll, gyakorlatilag megbénul a kultúra. Minden kollégiumunk arra törekszik, hogy az adott terület legjobbjainak nyújtson támogatást. Ami persze visszafelé nem igaz, azaz egyértelmű, hogy vitaforrás lehet, hogy a pályázók közül ki kapott érdemei szerint, illetve ki nem érdemelt volna támogatást, de ezt a közönség majd eldönti.

Fotó forrása: MTVA