Könyvpiaci évértékelő

MEGJELENT: 2015. január 13., kedd | SZERZŐ: László T. András

A 2013. évi növekedés után a tavalyi adatok alapján is forgalomélénkülésre számít a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Zentai Péter László, a szövetség elnöke azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt évben növekedtek a szakmán belüli feszültségek.

Megélénkült a könyvpiac

Bátrabban költöttek az emberek könyvre tavaly, mint korábban – mondta az évet értékelő interjúban a távirati irodának Zentai Péter László, aki felidézte azt is, hogy a 2008-ban kezdődött gazdasági válság hatására a magyar könyvszakma csaknem másfél évtizedes felívelése véget ért, öt éven át tartó könyvforgalmi zsugorodás következett, majd 2013-ban végre 2,9 százalékos növekedés váltotta fel a csökkenést.
Az igazgató emlékeztetett: 2014-ben a karácsonyi könyvvásárlás is korábban kezdődött, a növekedés üteme is reményekre adhat okot, de a részletes statisztikák várhatóan csak februárra készülnek el. A forgalom szempontjából legjelentősebb adventi időszakban sok tényező befolyásolja a vásárlásokat, például az időjárás, valamint az, hogy a tavalyi évben nem érkezett olyan világszenzáció a boltokba, mint korábban Dan Brown könyvei vagy a Harry Potter-sorozat, amelyek sokakat csábítottak be az üzletekbe.
Zentai Péter László ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az idén is számos kiváló könyv jelent meg, a szépirodalom élvonala mellett a „középgeneráció” írói is remek kötetekkel jelentkeztek Dragomán Györgytől, Grecsó Krisztiántól, Péterfy Gergelyen, Szilasi Lászlón át Kőrösi Zoltánig. „A kortárs magyar irodalom továbbra is nagyon jó időszakát éli” – jegyezte meg, hozzátéve, több bestseller-szerző műve is a boltokba került.

Botrányok, javaslatok, kudarcok

Az igazgató az évet értékelve kiemelte: sok problémával néztek szembe 2014-ben, például a legnagyobb bolthálózattal rendelkező, legnagyobb forgalmat bonyolító Pécsi Direkt Kft. pénzügyi nehézségeivel, amely az egész szakmában válsághangulatot váltott ki. Konfliktusokat okozott a másik nagy piaci szereplő, a fuzionáló Libri és Shopline kis cégeket hátrányba hozó, a saját kiadóinak versenyelőnyt biztosító kereskedelem-filozófiája is.
„Az egyik legnagyobb gond a magyar könyvpiacon, hogy a szakmánkra száz éve jellemző tisztességes verseny szabályait néhány piaci szereplő felrúgta” – hangsúlyozta Zentai Péter László, aki szerint például bizonyos kereskedők folyamatos árleszállításai az egész könyvszakma működését ássák alá.
Szólt arról is, hogy a Libri-csoporthoz tartó kiadók a tavaly jelezték, kilépnek az MKKE-ből, ugyanakkor a kereskedőcég bent maradt az egyesülésben. „Eddig nem fogalmaztam meg nyilvános kritikát, de most nem hallgathatom el, hogy a Libri Kiadó üzletpolitikája súlyos konfliktusokat okozott a szakmában” – fakadt ki az igazgató, példaként említve a kisebb kiadók szerzőinek szerinte etikátlan átcsábítását.
A könyvpiacon az állami támogatás mértéke nem éri el a két százalékot, így sokkal erősebb a verseny, a piaci szellem, mint a sokkal jobban dotált más területeken. Ez konfliktusokkal jár, de az igazi veszteség nem a verseny élesedése, hanem a szakmai szolidaritás, az „élni és élni hagyni” elvének elfelejtése – vélekedett az igazgató, aki szerint ennek az elvnek köszönheti a magyar könyvpiac a kulturális sokszínűségét. Szerinte éppen ezért az MKKE feladata, hogy védje a kisebb vállalkozásokat, őrizze a piaci sokszínűséget, miközben azt sem szabad figyelmen kívül hagynia, hogy a koncentráció a működés természetes velejárója, mert csak így érkezhet tőke az ágazatba.
A szakma védelmében az idén ősszel hatpontos javaslatcsomaggal állt elő az MKKE, amelyben szerepelt az újdonságok, valamint a kis kiadók, független könyvesboltok védelmében szorgalmazott árkötöttségi törvényjavaslat, a Márai-program kibővített folytatása, olvasásnépszerűsítési kampány vagy például könyvvásárlási adókedvezmény a pedagógusoknak. Az igazgató kiemelte: a javaslatcsomag egyik elemét sem kritizálta a kormány, de a MKKE mégsem tudta keresztülvinni elképzeléseit.

Amerikai díszvendég
Zentai Péter László rámutatott: az, hogy Magyarország díszvendégként mutatkozhatott be számos országban, például októberben, Isztambulban, az a MKKE által szervezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak köszönhető, amelynek meghívására idén áprilisban Törökország könyvkultúrája mutatkozhatott be nagy sikerrel.
Az igazgató szólt arról is, hogy a könyvpiac felélénkülésében jelentős szerepet játszik a két legnagyobb könyves seregszemle, az áprilisi nemzetközi könyvfesztivál és a nyári Ünnepi Könyvhét, amelyek a válság alatt is segítettek megőrizni az ország több mint két évszázados „literátus hagyományait”. Kiemelte: 2015-ben a díszvendég író az egyik legnevesebb amerikai szerző, Jonathan Franzen, a Szabadság, az Erős rengés és a Javítások című kötetek szerzője lesz, emellett a magyar könyvkultúra, a szervezett magyar könyvpiac 220 éves jubileumát is megünneplik a fesztiválon.








Címkefelhő
Megosztás

Egypercesek

Az utazás – podcast kritika - ajánló

Az utazás – podcast kritika - ajánló

Ízig-vérig fekete komédiát kapunk

Kalapács alatt Emile Zola egyetlen regényének kéziratai

A kézirat árát előzetesen 100-150 ezer euróra becsüli a párizsi Sotheby's aukcósház

Átadták a Déry-díjat

Idén Gács Anna esszéista, irodalomtörténész, Solymosi Bálint író, költő és Zádor Éva műfordító részesült az elismerésben

Egy fekete író tapasztalatairól szóló szatirikus regény nyerte el az amerikai szépirodalmi Nemzeti Könyvdíjat

A 43 éves Jason Mott a kívülállóknak, a furcsáknak, és azoknak ajánlotta a díját, akiket zaklattak és félreértetek

Tandori Dezső hagyatékával gazdagodott az Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Az intézmény a köteteket egy külön, erre a célra speciálisan átalakított, zárható polcrendszerrel ellátott helyiségében helyezte el, amelyet dedikáltan Tandori Dezső és Ágnes hagyatéknak neveztek el