A Waldheim-ügy segített Ausztriának abban, hogy Németországhoz hasonlóan megkezdje feldolgozni a második világháború alatti múltját – mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter Szalay-Bobrovniczky Vince A Waldheim-ügy és Ausztria című könyvének bemutatóján csütörtökön Budapesten.

Kép forrása

A miniszter köszöntőjében kiemelte, hogy a szerző, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, aki korábban Magyarország ausztriai nagykövete volt, az osztrák belpolitika egyik legavatottabb hazai ismerője. Felidézte, hogy Kurt Waldheim 1972-től tíz éven keresztül az ENSZ főtitkáraként dolgozott, majd 1986-től 1992-ig Ausztria köztársasági elnöke volt. Ez utóbbi időszak alatt Ausztria nemzetközi elszigeteltségbe került Kurt Waldheim második világháború alatti tevékenysége miatt.

Gulyás Gergely hozzátette, hogy a rendszerváltás időszakában Magyarország is felemás viszonyt ápolt Ausztriával, ami 1992-ben, Waldheim távozása után változott meg. Azt is felidézte, hogy Waldheim távozása után, a Szabadságpárt kormányra kerülésével hasonló helyzet alakult ki, ami komoly próbatételt jelentett az osztrák demokráciának.

Gulyás Gergely gratulált a szerzőnek, és örömét fejezte ki, hogy a külszolgálati és a politikai munkája mellett Szalay-Bobrovniczky Vincének volt ereje arra, hogy tudását és tapasztalatait felhasználja a könyv megírásához.

Szalay-Bobrovniczky Vince hangsúlyozta, a Waldheim-ügy eljuttatta Ausztriát oda, hogy az osztrák politika megfogalmazza: valami nincs rendben az osztrák emlékezetpolitikával, és az a nézet, hogy az osztrákokat semmilyen felelősség nem terheli a második világháború alatt elkövetett náci bűnökért, nem tartható. Közölte: ugyan Ausztria 1938-ban az Anschluss-szal eltűnt a térképről, vagyis államként nem vállalhatott felelősséget a második világháborúban elkövetett bűnökért, ám osztrákok tízezrei vettek részt a náci gépezet működtetésében, és a nürnbergi perben több osztrákot is halálra ítéltek háborús bűnösként. Kurt Waldheim pedig maga is szolgált a Wehrmachtban, és azzal vádolták, hogy erről az időszakról, az akkori tevékenységéről nem a valóságnak megfelelően adott számot. Ennek nyomán pedig világszerte szankciókkal sújtották az osztrák államot - ismertette a szerző.

A 188 oldalas kötet a IDResearch Kft./Publikon Kiadó gondozásában jelent meg.