Varga Mihály méltatásában kiemelte: tanulhatunk, átvehetünk másoktól kulturális szokásokat, tapasztalatokat, de a saját identitásunk legjavát nem lehet importálni, azt magunknak kell a saját környezetünkből összerakni. A tárcavezető Napóleon tanácsadóját, Talleyrand-t idézve emlékeztetett: „a magyarok felnéznek nagyjaikra és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját és azt teszel velük, amit akarsz.” A kötet gyógyír ezekre a ma is létező veszélyekre - mondta. 

Fazekas Mihály olyan lokálpatrióta volt, aki a múlttal talán éppen azért foglalkozott, hogy még jobban szolgálhassa a jelent, mutatott rá a miniszter. Élete során óriási anyagot gyűjtött össze a vidék múltjáról, szokásairól, emlékeiről. A kötetben éppúgy megjelennek helyi ételek, katonaversek, gyermekjátékok, mint a juhászat, a terelőkutyák, a tanyasi gazdálkodás, vagy éppen a kun ember önállósága - sorolta. Amikor a nagyvárosi ember meghallja a néprajz kifejezést, valami számára érdektelen, a múlt homályába vesző tárgykörre gondol. A néprajzos szemlélete ezzel szemben nagyon is gyakorlatias - mondta Varga Mihály, hozzátéve: Fazekas Mihály életműve, így az új kötet is megmutatja, hogy a jól értelmezett néprajz igazi célja a hagyományban megtalálni, tetten érni a mindennapi életet, az emberi sorsot és a boldogulást.

Az eseményen Fazekas Sándor fideszes országgyűlési képviselő egy másik kötetet: Varga Mihály Parlamenti levelek Kumániába című munkáját is bemutatta. A két könyv között párhuzamot vonva hangsúlyozta: Fazekas Mihály gyűjteményes kötetéhez hasonlóan a pénzügyminiszteré is kordokumentum, mely évtizedeket átívelve jeleníti meg az országos és vidéki politika összekapcsolódását.  Emlékeztetett: a tárcavezető írásai a Karcagi Hírmondó című helyi lap hasábjain jelentek meg  Parlamenti napló címmel, hiteles és olvasmányos keresztmetszetet adva a modern kori magyar politikatörténetről és a szerző politikai munkásságából. (MTI)