Olyan népzenei feldolgozásokat várnak - bármilyen választott tájegységből - melynek egy adott pontján jól azonosíthatóan megjelenik Erkel Ferenc Himnuszának zenei motívuma idézet szinten, tisztelegve a magyarságtudatot és összetartozást tápláló nemzeti imádságunk előtt - közölte az intézmény szerdán az MTI-vel. A nagyjából 5 perces videós anyagokat május 21-én éjfélig várják az emlekhaz@gyulakult.hu címre.

Két évszázada, 1823. január 22-én tisztázta le Kölcsey Ferenc a Hymnus című költemény kéziratát Szatmárcsekén. Huszonegy évvel később, 1844. február 29-én a Nemzeti Színház igazgatója, Bartay Endre 20 arany díjjal pályázatot tűzött ki a legjobb „népmelodiáért - Kölcsey Ferenc koszorús költőnk Hymnusára ének és zenekarra téve”. A pályázatra Erkel Ferenc valószínűleg elsőként adta be pályaművét (munkája egyes sorszámmal van ellátva), „Itt az írás, forgassátok” jeligével. 1844. június 15-én - ahogy a korabeli sajtó emlegette - a „műkedvelő urakból” álló bizottság Erkel Ferenc pályaművét ítélte a legjobb alkotásnak.

Nemzeti imádságunk 1989-ben került jogszabályi védelem alá, ekkor lett az Alkotmány szövegének a része. 

A himnusz dallama korábban is felcsendült a népzenében, minden tájegységen, még ott is, ahol tiltották. A táncházakban a muzsikusok többek között nemzeti imádságunk dallamának felidézésével tartottak ki magyarságuk mellett. Ahogy tudták, beépítették a táncrendekbe legényesként, szaporaként, a lehető legtöbbet visszaadva Erkel Ferenc eredeti dallamából - olvasható a gyulai intézmény közleményében. (MTI)