A délelőtt 11 órakor kezdődő megnyitón Navid Kermani német író, Katharina Raabe német kiadó-szerkesztő, valamint Iris Radisch irodalmi újságíró beszélgetett Nádas Péterrel, aki ezt követően az idén megjelent Rémtörténetek című regényének első német nyelvű kiadásából olvasott fel. „Nádas Péter olyan meghatározó művekkel lépett a világirodalom porondjára, mint az Emlékiratok könyve, a Párhuzamos történetek vagy a Világló részletek című önéletrajza” - áll az akadémia közleményében. „Az elbeszélések pontosan leírt képekben, a szemünk előtt bontakoznak ki, míg (Nádas) fényképei epikus mélységekbe engednek betekintést” - írják.

A hatalmas, 240 irattartóból álló archívum tartalmazza az író könyveinek kéziratát - köztük a tizenegy éves korában íródott prózai művet -, az ezekhez tartozó vázlatokat, háttéranyagokat, feljegyzéseket, továbbá családi leveleket, személyes tárgyakat, esküvői fényképalbumot. „Nádas Péter múltjának lenyomatai nemcsak életéről mesélnek, hanem egy, a XX. század katasztrófái által sújtott zsidó család sorsát mutatják be” - írja az akadémia.

A levelezések mintegy 14 ezer dokumentumból állnak, olyan nagynevű irodalmi óriások tollából, mint Ottlik Géza, Örkény István, Szabó Magda, Mészöly Miklós, Eörsi István, Spiró György vagy Esterházy Péter, akivel Nádas jó barátságot ápolt.

A számos elismerést kiérdemelt író, fotográfus október 14-én töltötte be 80. életévét, s 2006 óta a Berlini Művészeti Akadémia tagja. Az akadémia őrzi Kertész Imre, Konrád György és Esterházy Péter irodalmi hagyatékát is.