A konyhaművészettel is kacérkodott Csukás István
Csukás István meséin generációk nőttek fel, melyeket kicsik és nagyok egyaránt kedvelnek és olvasnak a mai napig. Hogy milyen volt magánemberként hazánk egyik legismertebb meseírója, az megtudható az Álmok álmodói című sorozatból.

Kép forrása
Gyerekként hegedűművésznek készült, de kamaszkorában elkezdett verseket írni és szép lassan az irodalom felé fordult. „Költészete egy kicsit háttérbe szorult ifjúsági munkáihoz képest. Remélem, hogy a gyerekek, mikor felnőnek, megismerik verseit is ” – mondta róla a műsorban barátja, Szakonyi Károly. A Kossuth- és József Attila-díjas író azt is elárulta, Csukás István nagyon szeretett főzni. Piacra járt vásárolni, otthon is sokat volt a konyhában, és a baráti társaságot is ellátta finom falatokkal. „Kondérban pincepörköltet kitűnően készített. Mikor a Balatonon összejöttünk valakinek a kertjében, ő volt a főszakács.”
A munkában nagyon precíz ember volt. Kilenckor kezdett írni és fél 1-ig fel sem állt. Ekkor ebédelt, majd aludt, de csak 25 percet, és ötig megint dolgozott - mesélte a műsorban Csukás István jó barátja, Húros Dóra, díszlet- és jelmeztervező, aki mindig csodálattal nézte kézzel írt munkáit.
Csukás István Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként. A háború után – egy zenetanár biztatására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűsnek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt, hiszen noha felvételi nélkül felvették volna a Zeneakadémiára, mégis a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de tanulmányait itt sem fejezte be. Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert.
Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány, akik a költő napokban felavatott síremlékén is helyet kaptak. Két éve hunyt el.

Kép forrása
Gyerekként hegedűművésznek készült, de kamaszkorában elkezdett verseket írni és szép lassan az irodalom felé fordult. „Költészete egy kicsit háttérbe szorult ifjúsági munkáihoz képest. Remélem, hogy a gyerekek, mikor felnőnek, megismerik verseit is ” – mondta róla a műsorban barátja, Szakonyi Károly. A Kossuth- és József Attila-díjas író azt is elárulta, Csukás István nagyon szeretett főzni. Piacra járt vásárolni, otthon is sokat volt a konyhában, és a baráti társaságot is ellátta finom falatokkal. „Kondérban pincepörköltet kitűnően készített. Mikor a Balatonon összejöttünk valakinek a kertjében, ő volt a főszakács.”
A munkában nagyon precíz ember volt. Kilenckor kezdett írni és fél 1-ig fel sem állt. Ekkor ebédelt, majd aludt, de csak 25 percet, és ötig megint dolgozott - mesélte a műsorban Csukás István jó barátja, Húros Dóra, díszlet- és jelmeztervező, aki mindig csodálattal nézte kézzel írt munkáit.
Csukás István Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként. A háború után – egy zenetanár biztatására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűsnek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt, hiszen noha felvételi nélkül felvették volna a Zeneakadémiára, mégis a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de tanulmányait itt sem fejezte be. Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert.
Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány, akik a költő napokban felavatott síremlékén is helyet kaptak. Két éve hunyt el.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig