Kihirdették a Magyar zászló és címer rajz- és esszépályázat díjazottjait
Több mint 120 magyarországi, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki és diaszpórában élő gyereket és fiatalt díjaztak a 8. alkalommal meghirdetett Magyar zászló és címer rajz- és esszépályázaton.

Kép forrása
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, a pályázat fővédnöke a Nemzetstratégiai Kutatóintézet székházában tartott csütörtöki díjátadón hangsúlyozta: bölcsen döntött az Országgyűlés, amikor megalkotta azt a jogszabályt, amely kimondja, hogy legyen a nemzeti zászlónak és nemzeti címerünknek emléknapja. „Az Országgyűlés ezt a napot a nemzeti ünnephez kapcsolódva március 16-ra jelölte ki” - emlékeztetett.
A magyarságot összeköti gazdag nyelve, kultúrája, heroikus történelme, valamint hogy magyar észjárással gondolkodik a világ dolgairól. Emellett azonban nagyon fontos, hogy érzelmileg is meg tudjuk ragadni a magyarsághoz való tartozásunkat, ezért fontosak a közös szimbólumok - mondta Semjén Zsolt.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által a Kárpát-medencében, valamint a világban szétszórtan élő, valamennyi magát magyarnak valló óvodás, iskolás, diák és egyetemista számára meghirdetett Magyar zászló és címer rajz- és esszépályázatra idén összesen mintegy 2200 rajz és 50 esszé érkezett.
A pályázók a Magyar zászló és címer témakör mellett az Aranybulla kiadásának 800., Tamási Áron születésének 125. és Gárdonyi Géza halálának 100. évfordulójához kapcsolódó pályamunkával is indulhattak a kiíráson.
A pályázat védnöke volt Wittner Mária '56-os szabadságharcos; Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára; Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.

Kép forrása
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, a pályázat fővédnöke a Nemzetstratégiai Kutatóintézet székházában tartott csütörtöki díjátadón hangsúlyozta: bölcsen döntött az Országgyűlés, amikor megalkotta azt a jogszabályt, amely kimondja, hogy legyen a nemzeti zászlónak és nemzeti címerünknek emléknapja. „Az Országgyűlés ezt a napot a nemzeti ünnephez kapcsolódva március 16-ra jelölte ki” - emlékeztetett.
A magyarságot összeköti gazdag nyelve, kultúrája, heroikus történelme, valamint hogy magyar észjárással gondolkodik a világ dolgairól. Emellett azonban nagyon fontos, hogy érzelmileg is meg tudjuk ragadni a magyarsághoz való tartozásunkat, ezért fontosak a közös szimbólumok - mondta Semjén Zsolt.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által a Kárpát-medencében, valamint a világban szétszórtan élő, valamennyi magát magyarnak valló óvodás, iskolás, diák és egyetemista számára meghirdetett Magyar zászló és címer rajz- és esszépályázatra idén összesen mintegy 2200 rajz és 50 esszé érkezett.
A pályázók a Magyar zászló és címer témakör mellett az Aranybulla kiadásának 800., Tamási Áron születésének 125. és Gárdonyi Géza halálának 100. évfordulójához kapcsolódó pályamunkával is indulhattak a kiíráson.
A pályázat védnöke volt Wittner Mária '56-os szabadságharcos; Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára; Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.
Egypercesek

Megelevenednek a Holt-tengeri tekercsek
Áttörő eredményeket értek el az ősi bibliai iratok keletkezésének pontosabb meghatározásában
Az órák fekete könyve
Hamarosan fizikai valójában is látható lesz a világ hét fennmaradt fekete kódexének egyike
Palesztinába készült az író
Elárverezik Kafka héber nyelven írt jegyzeteit, 36 millió forintnyi összegről kezdődik a licit