Könyvben elevenedik meg a legendás magyar rendező
Kertész Mihály - Egy filmes élet címmel könyv jelent meg a filmtörténet legendás magyar-amerikai alkotójáról, a Casablanca rendezőjéről.

Kép forrása
A Nemzeti Filmintézet (NFI) és az Osiris kiadó által gondozott életrajzi kötet Kertész (Curtiz) magyarországi és hollywoodi munkásságát egyaránt bemutatja és bepillantást nyújt magánéletébe is – írja az MTI. Pál Ákos, az NFI vezérigazgatója a Filmarchívum épületében tartott szerdai bemutatón elmondta: „Amikor két évvel ezelőtt elkezdtük újraszervezni az intézetet, azt a célt tűztük ki, hogy a magyar filmművészetet és -művészeket ismertté és elismertté tegyük itthon és külföldön. Ezt szolgálja a könyvkiadás is, a Kertész-könyv a Magyarok a világ filmgyártásában című sorozat első kötete.”
Az Oscar-díjas Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály (1886-1962) életéről szóló könyvet Alan K. Rode amerikai filmtörténész, filmes kurátor, a film noir kutatója írta, melynek első, amerikai változata 2017-ben jelent meg. A szerző feldolgozta a rendező kevéssé ismert korai éveit, a mintegy ötven filmet jegyző magyarországi karrierjét, és feltárta, miként alakította Kertész az európai némafilm első időszakát, mielőtt 1926-ban az Egyesült Államokba emigrált.
„Számításaim szerint Curtiz legalább 180 filmet rendezett, alakja mára a hollywoodi folklór tárgyává vált. Megteremtette saját imázsát, és miközben érzékeny művész volt, a körömszakadtáig harcolt elképzelései megvalósításáért” - fogalmazott videóüzenetében Rode.
Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum igazgatója kiemelte a Filmarchívum tavaly elhunyt kutatója, Balogh Gyöngyi szerepét a könyv megszületésében - ő volt Kertész magyarországi vonatkozású fejezetének szakmai lektora.
Barkóczi Janka, a Filmarchívum filmtörténésze elmondta, hogy a filmes pályafutását 1912-ben kezdő Kertész nevéhez fűződik mások mellett A tolonc (1914), amely Jászai Mari egyetlen fennmaradt filmje, ugyanabban az évben ő készítette a Bánk bán első (néma) filmes adaptációját is. Utóbbi elveszett, Kertész legtöbb magyarországi rendezésével együtt.
Torma Galina filmtörténész arról számolt be, hogy nemrég előkerült néhány filmtörténeti jelentőségű, eredeti kameranegatív az NFI - Filmarchívum igazgatóság raktárából, és ezekből egy eddig elveszettnek hitt filmriportot sikerült rekonstruálni 1918 szeptemberéből. A margitszigeti tüzérnapról készült híradás különlegessége, hogy néhány snitt erejéig maga Kertész Mihály is feltűnik benne, épp rendezés közben látható.
Kertészt négyszer jelölték Oscar-díjra, 1944-ben a Casablancáért el is nyerte a legjobb rendezőnek járó elismerést. A Warner stúdiónál töltött huszonhét éve alatt kalandfilmeket, westerneket, musicaleket, háborús eposzokat, történelmi filmeket, horrorfilmeket, romantikus filmeket, melodrámákat, vígjátékokat és film noir remekműveket egyaránt készített.

Kép forrása
A Nemzeti Filmintézet (NFI) és az Osiris kiadó által gondozott életrajzi kötet Kertész (Curtiz) magyarországi és hollywoodi munkásságát egyaránt bemutatja és bepillantást nyújt magánéletébe is – írja az MTI. Pál Ákos, az NFI vezérigazgatója a Filmarchívum épületében tartott szerdai bemutatón elmondta: „Amikor két évvel ezelőtt elkezdtük újraszervezni az intézetet, azt a célt tűztük ki, hogy a magyar filmművészetet és -művészeket ismertté és elismertté tegyük itthon és külföldön. Ezt szolgálja a könyvkiadás is, a Kertész-könyv a Magyarok a világ filmgyártásában című sorozat első kötete.”
Az Oscar-díjas Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály (1886-1962) életéről szóló könyvet Alan K. Rode amerikai filmtörténész, filmes kurátor, a film noir kutatója írta, melynek első, amerikai változata 2017-ben jelent meg. A szerző feldolgozta a rendező kevéssé ismert korai éveit, a mintegy ötven filmet jegyző magyarországi karrierjét, és feltárta, miként alakította Kertész az európai némafilm első időszakát, mielőtt 1926-ban az Egyesült Államokba emigrált.
„Számításaim szerint Curtiz legalább 180 filmet rendezett, alakja mára a hollywoodi folklór tárgyává vált. Megteremtette saját imázsát, és miközben érzékeny művész volt, a körömszakadtáig harcolt elképzelései megvalósításáért” - fogalmazott videóüzenetében Rode.
Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum igazgatója kiemelte a Filmarchívum tavaly elhunyt kutatója, Balogh Gyöngyi szerepét a könyv megszületésében - ő volt Kertész magyarországi vonatkozású fejezetének szakmai lektora.
Barkóczi Janka, a Filmarchívum filmtörténésze elmondta, hogy a filmes pályafutását 1912-ben kezdő Kertész nevéhez fűződik mások mellett A tolonc (1914), amely Jászai Mari egyetlen fennmaradt filmje, ugyanabban az évben ő készítette a Bánk bán első (néma) filmes adaptációját is. Utóbbi elveszett, Kertész legtöbb magyarországi rendezésével együtt.
Torma Galina filmtörténész arról számolt be, hogy nemrég előkerült néhány filmtörténeti jelentőségű, eredeti kameranegatív az NFI - Filmarchívum igazgatóság raktárából, és ezekből egy eddig elveszettnek hitt filmriportot sikerült rekonstruálni 1918 szeptemberéből. A margitszigeti tüzérnapról készült híradás különlegessége, hogy néhány snitt erejéig maga Kertész Mihály is feltűnik benne, épp rendezés közben látható.
Kertészt négyszer jelölték Oscar-díjra, 1944-ben a Casablancáért el is nyerte a legjobb rendezőnek járó elismerést. A Warner stúdiónál töltött huszonhét éve alatt kalandfilmeket, westerneket, musicaleket, háborús eposzokat, történelmi filmeket, horrorfilmeket, romantikus filmeket, melodrámákat, vígjátékokat és film noir remekműveket egyaránt készített.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig