Elhunyt Böszörményi Zsuzsa

MEGJELENT: 2021. október 9., szombat | SZERZŐ: RG

Hatvanéves korában elhunyt Böszörményi Zsuzsa Balázs Béla- és a diák Oscar-díjas filmrendező. A Magyar Filmművészek Szövetségének közleménye szerint az alkotót péntek hajnalban, hosszan tartó betegséget követően érte a halál.

Kép forrása

Böszörményi Zsuzsa 1961. augusztus 16-án született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán dokumentumfilmrendezőként végzett 1991-ben. Diplomafilmje, az Egyszer volt, hol nem volt egy intézeti kislány és az őt magához vevő idős asszony kapcsolatának története, elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó diák Oscart, fesztiválsikereket aratott Cannes-ban, Nyon-ban, Londonban.

Első nagyjátékfilmje, a Vörös Kolibri (1995) a női sorssal foglalkozik a zűrzavaros közép-kelet-európai viszonyok közepette. Ourense-ben a Legjobb európai film, a Kalkuttai Nemzetközi Filmfesztiválon a Legjobb első film díját kapta. Második játékfilmje, a Mélyen őrzött titkok (2004) a 35. Magyar Filmszemlén a Legjobb rendezés díját kapta, s ezt is több nemzetközi díj követte.

Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza lányaként tovább vitte szülei filmjeinek szellemiségét, a dokumentarista indíttatású társadalmi érzékenységet és a mély együttérzést a filmek hőseivel. Együtt hozták létre a BGB Film produkciós céget, amelyben Böszörményi Zsuzsa producerként is dolgozott olyan filmekben, mint a Szökés, A mi gólyánk vagy a Táncrend - közölte a szövetség.

Időközben Finnországba költözött finn filmrendező férjével, Kai Salminennel, akivel együtt készítették a Hosszú utazás című dokumentumfilmet az ukrán-szlovák határral kettévágott magyarlakta falu falu, Szelmenc hányatott sorsáról. A film a 2008-as Magyar Filmszemlén a Legjobb dokumentumfilm díját kapta. Utolsó dokumentumfilmje, az 580 méter a magyarországi bányászat megszűnésének személyes történetét meséli el.
Megosztás

Egypercesek

Rajzpályázat Jankovics Marcell emlékére

Rajzpályázat Jankovics Marcell emlékére

A rajzpályázatra általános és középiskolások munkáit várják

A náci tömeggyilkos fekete unokája

Jennifer Teege megpróbál elszámolni könyvében az elszámolhatatlannal

Megkoszorúzták Gérecz Attila emléktábláját

Az 1956-os forradalom a nemzetet, a magyarságot összekovácsoló sorsközösség

Eddig ismeretlen fotók kerültek elő a forradalomról

A képeket Szczecinben mutatták be, ahol Az 1956-os forradalom emlékét 2016 óta a Csepelen felállított Pesti srác szobrának ikerpárja idézi fel

A forradalom vizuális kultúrája

A plakátokat sokáig tilos volt közszemlére tenni, bemutatni, így azoknak rendszerváltás utáni életét is jelenti egyben ez a gyűjteményes dolgozat