2019-ben, amikor a Nemzeti Galériában megtekinthettük A szürrealizmus mozgalma című összegző kiállítást, újraéltem diákkorom azon időszakát, amikor a dadaizmussal együtt ezt a műfajt is nagyon megkedveltem. És bár nem értettem valójában, hogy mitől olyan rokonszenves a szürrealizmus, az alkotókat azóta követem. Ezt erősítette meg az idézett kiállítás és ezt erősíti meg a most ajánlott monográfia, Magyar Miklós Költő, barát és szerető - Guillaume Apollinaire című új kötete.

Kép forrása

A 92. Ünnepi Könyvhétre kiadott Költő, barát és szerető egy olyan könyv, mely – akármekkora recenziós közhely is, de mégis így van – hiánypótló a Guillaume Apollinaire-ről szóló magyarul megjelent irodalomtörténeti és művészettörténeti kiadványok sorában. A szerző a neves szürrealista alkotót – mint olvassuk – „a legújabb kutatások eredményei, a költő utóbbi években megjelent levelezése és fiatalkori naplója alapján” mutatja be az olvasóknak. És valljuk be, hogy Apollinaire egy fehér folt volt eddig, talán ő volt az egyik életútjában legkevésbé ismert alkotó, akivel a szürrealizmus kapcsán ismertünk. 
A könyv összeállítója, írója nagy hangsúllyal beszél az 1880-ban született és 1918-ban elhunyt költő, író azon oldaláról, mely a hatásgyakorlás volt. Apollinaire nemcsak, hogy szürrealista alkotó volt, de személy szerint egyengette ennek a mozgalomnak az útját, illetve fedezett fel újabb izmusokat és alkotókat, illetve kreált új művészettörténeti fogalmakat. 
Baráti kapcsolatai, baráti köre tulajdonképpen megegyezett a 19. század végi és 20. század eleji párizsi, francia művészeti élet legfontosabbjaival, ahol Picasso-tól kezdve jelen volt Henri Rousseau, Blaise Cendrars, Andre Breton, Marc Chagall, csak, hogy tényleg a leghíresebbeket említsük. 
A szerző végül számot ad a szürrealizmus feltalálójának is nevezett férfiú szerelmi életéről, arról a sorozatról, melyben szebbnél szebb és különlegesnél különlegesebb hölgyek szerepeltek. Ekkor ugyancsak az derül ki, hogy Apollinaire szinte érezte, tudta, hogy élete rövid lesz ezért ahogy művészeti, társadalmi tevékenységében, úgy szerelmi életében is az eseményekben, fordulatokban való gazdagságot részesítette előnyben.