Az irodalom a gyógyír Debrecenben
Debrecen pályázik az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO Irodalom Városa címére - jelentette be a cívisváros polgármestere a Református Kollégium Nagykönyvtárában.

Kép forrása
Papp László, Debrecen polgármestere szerint a város művelődéstörténetéhez, kulturális értékeihez komoly hátteret adhat, ha sikeres lesz a pályázat, amelynek középpontjában az „irodalom mint gyógyír” gondolat áll.
Az UNESCO 2004-ben azzal a céllal hozta létre a Kreatív Városok Hálózatát, hogy világszerte támogassa a nemzetközi együttműködéseket. A tagvárosok hét kreatív terület egyikét képviselik: Budapest például 2015 óta a dizájn, Veszprém 2019 óta a zene kreatív városa, harmadikként Debrecen szeretne csatlakozni a hálózathoz.
Az irodalom fontos része a könyvnyomtatás kultúrája, Debrecen szerepe ezen a téren is jelentős: a városban jogfolytonosan 460 éve működik az ország egyik legnagyobb nyomdája, az Alföldi Nyomda, amely a hazai irodalmi művek 80 százalékát állítja elő.
Sikeres pályázat esetén Debrecen a magyar irodalmat más kultúrák felé közvetítheti, már önmagában a pályázati anyag megalkotása megmutatja a város kultúrájának sokszínűségét.
Kovács Béla Lóránt, a pályázatért felelős Méliusz Juhász Péter könyvtár igazgatója bejelentette: Debrecen kötelezettséget vállal, hogy együttműködik afrikai kultúrákkal és az itt élő afrikai közösségekkel, összhangban az ENSZ agendájával.
„Ahogy a pályázatunk fogalmaz: az irodalom gyógyír, balzsamír tud lenni. A pandémia mindannyiunkat megviselt mentálisan is, a művészetek és azon belül az irodalom pedig alkalmas arra, hogy lelki sebeket gyógyítson” - fogalmazott.
A pályázat benyújtásának határideje június 30., az UNESCO október végén jelenti be az eredményt.

Kép forrása
Papp László, Debrecen polgármestere szerint a város művelődéstörténetéhez, kulturális értékeihez komoly hátteret adhat, ha sikeres lesz a pályázat, amelynek középpontjában az „irodalom mint gyógyír” gondolat áll.
Az UNESCO 2004-ben azzal a céllal hozta létre a Kreatív Városok Hálózatát, hogy világszerte támogassa a nemzetközi együttműködéseket. A tagvárosok hét kreatív terület egyikét képviselik: Budapest például 2015 óta a dizájn, Veszprém 2019 óta a zene kreatív városa, harmadikként Debrecen szeretne csatlakozni a hálózathoz.
Az irodalom fontos része a könyvnyomtatás kultúrája, Debrecen szerepe ezen a téren is jelentős: a városban jogfolytonosan 460 éve működik az ország egyik legnagyobb nyomdája, az Alföldi Nyomda, amely a hazai irodalmi művek 80 százalékát állítja elő.
Sikeres pályázat esetén Debrecen a magyar irodalmat más kultúrák felé közvetítheti, már önmagában a pályázati anyag megalkotása megmutatja a város kultúrájának sokszínűségét.
Kovács Béla Lóránt, a pályázatért felelős Méliusz Juhász Péter könyvtár igazgatója bejelentette: Debrecen kötelezettséget vállal, hogy együttműködik afrikai kultúrákkal és az itt élő afrikai közösségekkel, összhangban az ENSZ agendájával.
„Ahogy a pályázatunk fogalmaz: az irodalom gyógyír, balzsamír tud lenni. A pandémia mindannyiunkat megviselt mentálisan is, a művészetek és azon belül az irodalom pedig alkalmas arra, hogy lelki sebeket gyógyítson” - fogalmazott.
A pályázat benyújtásának határideje június 30., az UNESCO október végén jelenti be az eredményt.
Egypercesek

Magyar olvasóihoz fordult Krasznahorkai
A Nobel-díjas író most magyarul is reagált a kitüntetésének hírére
Rózsa Dávidot felfüggesztették az OSZK főigazgatói posztjáról
A nyilvánosság előtt egyelőre nem világos a döntés háttere
Fecske Csaba emléktáblát avatnak Szögligeten
,,magamba gyömöszölöm a világot/mielőtt tudatomról/mint érett gyümölcs a magról leválok” (Hozadék – részlet).