Péntektől nincs szíve a földnek
Péntek Orsolya nyerte el a 2020-as Litera-díjat A földnek nincs szíve című novellájával. A megosztott második helyen Józsa Márta végzett Balt Orient, illetve Láng Orsolya Láthatatlan infarktusok című írásával.

Kép forrása
Az első helyezett Péntek Orsolya gyerekkora óta festőnek készült, négyéves korától tanult rajzolni, hivatalos képzésben 11 éves korától 23 éves koráig részesült. Gyerekkora óta a kora középkori és az olasz kora reneszánsz, a metafizikai festészet – elsősorban Giorgio de Chirico – és az olasz futurista művészek által felvetett festészeti kérdések izgatják. Mesterei közül Szentgyörgyi József festőművész (1940–2014) volt rá legnagyobb hatással. Húsz esztendeje kezdett írni, prózaíróként és költőként debütált a Lyukasóra című folyóiratban.
A Litera-díjat a Litera irodalmi portál 2006-ban alapította, azóta minden évben (az elmúlt két év kimaradását leszámítva) egy tematikus meghívásos pályázat keretében dönt a zsűri arról, ki kapja az elismerést.
Ebben az évben a Litera Privát Trianon programja részeként indult Trianoni nősorsok sorozatban szerzőiktől - Bencsik Orsolya, Durica Katarina, Iancu Laura, Józsa Márta, Láng Orsolya, Péntek Orsolya, Radics Viktória, Szabó T. Anna és Szőcs Petra - nők és asszonyok Trianonnal kapcsolatos történeteit feldolgozó novellákat kértek. Lehettek saját, családi történetek, de szólhattak mások, illetve képzelt személyek életéről is. Olyan hiteles történeteket vártak, amelyekből kiderül, mit jelentett, mit jelent Trianon egy nő - asszony, lány, anya, nagymama - számára, és milyen hatással van ez az utódok életére. A művekről négyfős zsűri döntött, melynek tagjai Menyhért Anna zsűrielnök mellett Ablonczy Balázs, Bonivárt Ágnes és Jánossy Lajos voltak.
A Litera-díjat és a jutalmakat - a járványhelyzetre tekintettel - a későbbiekben adják át.

Kép forrása
Az első helyezett Péntek Orsolya gyerekkora óta festőnek készült, négyéves korától tanult rajzolni, hivatalos képzésben 11 éves korától 23 éves koráig részesült. Gyerekkora óta a kora középkori és az olasz kora reneszánsz, a metafizikai festészet – elsősorban Giorgio de Chirico – és az olasz futurista művészek által felvetett festészeti kérdések izgatják. Mesterei közül Szentgyörgyi József festőművész (1940–2014) volt rá legnagyobb hatással. Húsz esztendeje kezdett írni, prózaíróként és költőként debütált a Lyukasóra című folyóiratban.
A Litera-díjat a Litera irodalmi portál 2006-ban alapította, azóta minden évben (az elmúlt két év kimaradását leszámítva) egy tematikus meghívásos pályázat keretében dönt a zsűri arról, ki kapja az elismerést.
Ebben az évben a Litera Privát Trianon programja részeként indult Trianoni nősorsok sorozatban szerzőiktől - Bencsik Orsolya, Durica Katarina, Iancu Laura, Józsa Márta, Láng Orsolya, Péntek Orsolya, Radics Viktória, Szabó T. Anna és Szőcs Petra - nők és asszonyok Trianonnal kapcsolatos történeteit feldolgozó novellákat kértek. Lehettek saját, családi történetek, de szólhattak mások, illetve képzelt személyek életéről is. Olyan hiteles történeteket vártak, amelyekből kiderül, mit jelentett, mit jelent Trianon egy nő - asszony, lány, anya, nagymama - számára, és milyen hatással van ez az utódok életére. A művekről négyfős zsűri döntött, melynek tagjai Menyhért Anna zsűrielnök mellett Ablonczy Balázs, Bonivárt Ágnes és Jánossy Lajos voltak.
A Litera-díjat és a jutalmakat - a járványhelyzetre tekintettel - a későbbiekben adják át.
Egypercesek
Könyvtolvaj járt az elnöknél?
Értékes kódexek és könyvritkaságok tűnhettek el a Sándor-palotából
Puskin és Bulgakov menesztve
Az ukrán nacionalisták kicsontozzák a nemzeti múltat
700 év a Vár szolgálatában
A budai várkapitányok fantasztikus története