Természetesen Hegedűs D. Géza március 17-ei (immáron sajnálatos módon kérdésessé vált) estje kapcsán leletem Gabriel García Márquez egzotikus prózája utáni újabb vágyakozásra. A regénnyel azonos című előadás újra fókuszba helyezte a szindbádi posztkontrollt és a „fájó múltra való emlékezést”, igaz emitt, uszkve negyven évvel későbbi állapotból révedeztetve. A Bánatos kurváim emlékezete című történet az ócska viccből ismert jelző, az emlékmű-állapot regénye.

Kép forrása

Játsszuk most kedvenc játékomat, és képzeljük el Márquez kilencven éves férfi főhősét és a születésnapjára szánt szűz tinédzser lányt a magyar bulvárlapok címoldalán, hogy a szennytelep közösségi oldalak ítélkezőmániásainak térfeléről már ne is beszéljünk. Ki ne dobálna e cudar szélörvényektől huzatos medence-hazában bazi nagy köveket a vén kujonra, amikor kiderül, hogy hajlott kora ellenére az érintetlen nőiség, lányság szexből még nem fakasztott gyümölcsét kívánja leakasztani a kispolgári közerkölcs tilalomfájáról? Magyarul: kilencven évesen szűz lányt rendelni. Márpedig Márquez nem mellesleg több országban betiltott Bánatos kurváim emlékezete című regénye éppen ezzel nyit. A perverznek ható kilencven éves aggastyán a helyi stricikirálynőhöz fordul, hogy rekordmagasságú jubileumát ünnepelendő szerezzen neki egy szűz lányt, akivel együtt hálhat. A kerítőnő már intézi is a dolgot, és beszervezi a műsorba Delgadinát, hogy a vén főhős kedvére tegyen több éjen át. Hogy még tovább fokozzuk a szexuális elhajlás mértékét, áruljuk el, hogy a történet főhőse az egykori sztár újságíró. 
A Nobel-díjas kolumbiai író ezúttal is inkább a férfiakhoz szól (bár ez a regénye is nagy figyelemre tarthat számot a hölgyek körében is), hiszen egy róluk szóló végső vágy beteljesülését (illetve egyben beteljesületlenségét) is magában hordozza. A hajlott korú főhős, midőn ágyában tudhatja a szemtelenül fiatal szűz lányt, szinte rögtön elmerül élete történetében, mely, mint kiderül, valójában főként szexuális életét jelentette. Mert bár szinte mindvégig sikeres újságíró volt, élete üzemanyagát mégsem ez a hivatás, szakma adta, hanem a nőkkel való testi kapcsolat számára mindent átható folyamatos pergőtüze: szenvedélyes konkvisztádorkodás a női test minden porcikáján, lexikális tudást hozó szexrodeó, végzetesen romantikus latin-amerikai látomások az élet és halál mezsgyéjén, szexuális emlékezetkultúra egy életen át. Ezek Márquez könyvének jelzőpontjai.