Boszorkányok márpedig vannak! Boszorkányok márpedig nincsenek! E két egymásnak ellentmondó kijelentés Miklya Luzsányi Mónika Az ecsedi boszorkány című könyve alapján kisimulhat. A szerző akkurátus munkavégzésének köszönhetően egy történelmileg hiteles, irodalmi szempontból pedig kivételes értékű művet kaptak az olvasók, legyenek akár boszorkányok vagy inkvizítorok.

Kép forrása

Az ecsedi boszorkány Török Kata története. Akinek a név ismerős, ne csodálkozzon, a hölgy harcokban is legendás hírű Török Bálint leszármazottja. A regény elvezet a hősnő kivégzéséig, akit természetesen (?) boszorkányság vádjával illettek, de a korabeli erdélyi politika legalább olyan összetett volt, mint a mostani. Az, hogy a história szövevényes, tehát alap, és Török Kata sorsa sem volt egy sima út, nagyívű szerelmi életében Báthory Gábor is kapott szerepet. E híres családok mellett felbukkan a regényben a történelem lapjairól szintén ismert Bethlen-, Bocskai- és Nádasdy család sok tagja, és persze a törökök. 
A regény egyfelől szerelmi história, másfelől irodalmiasított történelmi arcképcsarnok. A szerelmi szálakról szólva a kiadó ajánló azt írja, hogy „a szexuális aktusok, a bájolások leírásaihoz a Török Kata és társai ellen folytatott boszorkányper korabeli jegyzőkönyveinek részletekbe menő tanúvallomásai szolgáltattak alapot.” 
Így mindenféle izgalomra is okot ad a történet, mely több generációt mutat be, nemcsak a Török Kata közvetlen korát, hanem a dédszülők, Török Bálint idejét is. Gyilkosságok, vérfertőzés, szerelmi kalamajkák és varázslatok, babonás tébolyok csipkézik a romantikus regény lapjait.