Fél évszázad az egzotikus Európában
Egzotikus Európa címmel megjelent a világjáró geológus, Juhász Árpád legújabb kötete. A veszélyes kalandokat is bemutató könyv főszereplője természetesen az öreg kontinens, illetve kevésbé ismert arca a legdélibb részétől a legészakibb csücskéig, a legnyugatibb felétől a legkeletibb területéig.
Kép forrása
Hihetetlenül sokszínű Ázsia kultúrája, vallása és népessége, ezt valamennyire sejthetjük, ám Juhász Árpád legújabb kötetével mindezt alaposan is megismerhetjük. Az Egzotikus Ázsia című könyv a természettudós elmúlt ötven évének legizgalmasabb kalandjait mutatja be – írtuk néhány éve. Most azonban a „sorozat” újabb része jelent meg, és az egzotikus Európát ismerhetjük meg a népszerű geológus új könyvében. Szintén az elmúlt ötven év kalandjaival.
A világjáró tudós fél évszázad alatt töviről hegyire bejárta az öreg kontinenst. Állt fent Európa északi fokán, a Nordkapon, lesve az éjféli napot, sőt még északabbra, a Spitzbergákon, a 78. szélességi fokon is. Figyelte az Atlanti-óceán hullámait az európai szárazföld legnyugatibb pontjairól, sőt ha a Portugáliához tartozó Azori-szigeteket is figyelembe vesszük, akkor a nyugati hosszúság 25. fokáról is. Időzött a vén Európa legdélibb szigetein, Krétán és Cipruson. Keleti irányban a Kaukázus ötezer méter magas régióiba jutott. Fotózta és filmezte kontinensünk működő tűzhányóit, az Etnát, a Strombolit vagy éppen az izlandi Eyjafjallát. Tanulmányozta az Alpok, Skandinávia, Izland és a Kaukázus gleccsereit, és eközben többször került életveszélybe.
Juhász Árpád a gleccsereket tartja a Föld legjobb hőmérőinek, és e jégfolyamok rövidülése alapján meg van arról győződve, hogy biztosan van klímaváltozás, biztosan van globális felmelegedés. Nyolcvanévesen sem adta fel, legutoljára 2015-ben járta be legkisebb unokájával a Júliai-Alpok szurdokvölgyeit. A most megjelent Egzotikus Európa című könyvben pedig Juhász Árpád azokat az élményeit tárja az olvasók elé, amelyek személyesen vele történtek meg, és amelyikből kirajzolódik a vén Európa egy kevésbé ismert arca, az egzotikus Európáé.
Kép forrása
Hihetetlenül sokszínű Ázsia kultúrája, vallása és népessége, ezt valamennyire sejthetjük, ám Juhász Árpád legújabb kötetével mindezt alaposan is megismerhetjük. Az Egzotikus Ázsia című könyv a természettudós elmúlt ötven évének legizgalmasabb kalandjait mutatja be – írtuk néhány éve. Most azonban a „sorozat” újabb része jelent meg, és az egzotikus Európát ismerhetjük meg a népszerű geológus új könyvében. Szintén az elmúlt ötven év kalandjaival.
A világjáró tudós fél évszázad alatt töviről hegyire bejárta az öreg kontinenst. Állt fent Európa északi fokán, a Nordkapon, lesve az éjféli napot, sőt még északabbra, a Spitzbergákon, a 78. szélességi fokon is. Figyelte az Atlanti-óceán hullámait az európai szárazföld legnyugatibb pontjairól, sőt ha a Portugáliához tartozó Azori-szigeteket is figyelembe vesszük, akkor a nyugati hosszúság 25. fokáról is. Időzött a vén Európa legdélibb szigetein, Krétán és Cipruson. Keleti irányban a Kaukázus ötezer méter magas régióiba jutott. Fotózta és filmezte kontinensünk működő tűzhányóit, az Etnát, a Strombolit vagy éppen az izlandi Eyjafjallát. Tanulmányozta az Alpok, Skandinávia, Izland és a Kaukázus gleccsereit, és eközben többször került életveszélybe.
Juhász Árpád a gleccsereket tartja a Föld legjobb hőmérőinek, és e jégfolyamok rövidülése alapján meg van arról győződve, hogy biztosan van klímaváltozás, biztosan van globális felmelegedés. Nyolcvanévesen sem adta fel, legutoljára 2015-ben járta be legkisebb unokájával a Júliai-Alpok szurdokvölgyeit. A most megjelent Egzotikus Európa című könyvben pedig Juhász Árpád azokat az élményeit tárja az olvasók elé, amelyek személyesen vele történtek meg, és amelyikből kirajzolódik a vén Európa egy kevésbé ismert arca, az egzotikus Európáé.
Egypercesek
Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig