Huszonöt szelfi az Árpád-korból
Szelfi és Árpád-kor? Facebook és Insta a középkorban? Hogyan keltsük fel a gyerekek érdeklődését a történelem iránt a száraz adatok, kötelezően bemagoltatott évszámok és történelmi alakok rengetege között? Ha az őseink a mai tíz-tizenhatévesek nyelvén szólalnak meg, átadva ugyanazt a tudást, amit az unalmas tankönyvek is át akarnak adni, miért ne válasszuk a humoros – szülőt, tanárt és diákot is szórakoztató – megoldást? Lőrinc László, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke olyan alternatív tankönyvet írt, mellyel nevetve ismerjük meg a magyar történelem kezdeteit, és amely a későbbiekben újabb részekkel bővül.

Kép forrása
A 25 szelfi az Árpád-korból Lőrinc László könyvsorozatának első – bemutatkozó – kötete, amelynek fő célja, hogy a tíz-tizenhatéves diákok közelebb kerüljenek a tankönyvekben – formai és praktikus okokból – unalmas tényekig lecsupaszított elődeinkhez.
A Facebook és Instagram működését és látványvilágát megidézve a történelmi alakok emberi oldala kerül reflektorfénybe, melyet közelebb hoz korunkhoz az a bravúr is, hogy a szereplők a ma használt nyelven szólalnak meg. A fejünkben élő szentek és királyok, pásztorok és parasztok, szerzetesek és udvarhölgyek sztereotip, szoborszerű alakjai a Lőrinc László könyve révén életre kelnek, és megkönnyítik annak elképzelését, hogy őseink – a megtehetik – ugyanúgy szelfiztek, posztoltak és kommenteltek volna, mint a mai komoly politikusok és egyházi személyiségek. Csak persze bejegyzéseik a maguk világát tükrözték volna: Honfoglalás, csata, királyi esküvő… Vajon milyen szelfiket posztoltak volna ezekről az eseményekről Árpád-kori eleink, ha íj, bárd és lúdtoll helyett okostelefont tartanak a kezükben? Merthogy lelkesen posztoltak és kommenteltek volna, az tuti.
Árpád vezér, István király, Gizella királyné, Szent Margit vagy épp Gellért püspök ezeken a rendhagyó történelemórákon hús-vér emberként jelennek meg: örülnek, sírnak, és persze húzzák egymást.
És hogy mi történhetett valójában – mi az, amit a történészek biztosan tudnak –, a fejezetek végén található összefoglalókból derül ki.
A különleges és humoros illusztrációkat Rátkai Kornél és Bertóthy Ágnes készítette.

Kép forrása
A 25 szelfi az Árpád-korból Lőrinc László könyvsorozatának első – bemutatkozó – kötete, amelynek fő célja, hogy a tíz-tizenhatéves diákok közelebb kerüljenek a tankönyvekben – formai és praktikus okokból – unalmas tényekig lecsupaszított elődeinkhez.
A Facebook és Instagram működését és látványvilágát megidézve a történelmi alakok emberi oldala kerül reflektorfénybe, melyet közelebb hoz korunkhoz az a bravúr is, hogy a szereplők a ma használt nyelven szólalnak meg. A fejünkben élő szentek és királyok, pásztorok és parasztok, szerzetesek és udvarhölgyek sztereotip, szoborszerű alakjai a Lőrinc László könyve révén életre kelnek, és megkönnyítik annak elképzelését, hogy őseink – a megtehetik – ugyanúgy szelfiztek, posztoltak és kommenteltek volna, mint a mai komoly politikusok és egyházi személyiségek. Csak persze bejegyzéseik a maguk világát tükrözték volna: Honfoglalás, csata, királyi esküvő… Vajon milyen szelfiket posztoltak volna ezekről az eseményekről Árpád-kori eleink, ha íj, bárd és lúdtoll helyett okostelefont tartanak a kezükben? Merthogy lelkesen posztoltak és kommenteltek volna, az tuti.
Árpád vezér, István király, Gizella királyné, Szent Margit vagy épp Gellért püspök ezeken a rendhagyó történelemórákon hús-vér emberként jelennek meg: örülnek, sírnak, és persze húzzák egymást.
És hogy mi történhetett valójában – mi az, amit a történészek biztosan tudnak –, a fejezetek végén található összefoglalókból derül ki.
A különleges és humoros illusztrációkat Rátkai Kornél és Bertóthy Ágnes készítette.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig