Születésének kilencvenedik évfordulóján szülőfaluja, Nagygalambfalván általános iskolájának udvarán felavatták Kányádi Sándor első köztéri szobrát. A költő emléke előtt tisztelgő eseményről a Szekelyhon.ro adott részletes beszámolót. 

Kép forrása

Gyerkó Levente galambfalvi polgármester elmondta, hogy a szoboravatás egy folyamat kezdetét is jelenti: a napokban elkezdődik az iskolaépület felújítása, aminek végeztével a tanintézet felveszi a költő nevét. Egykori utcája szádán az öreg kutat visszaállítják hajdani formájába, és a bánatos királylány kútjának vizéért sem kell majd messzire menni. A Kányádi-emlékpark és -emlékház kialakításáról is folynak az egyeztetések. 
Korokon átívelő, maradandó üzenete: az igazmondás erkölcsi kötelesség minden időben. Hatalmas ívű, gazdag életpályája után oda tért vissza, ahonnan indult. Költészete az egész magyarság öröksége – méltatta a költőt Bálint Hajnal, a helyi általános iskola igazgatója. 
A szobor felavatásán a költő szőlőfalu-ihlette verseit a Nagygalambfalvi Általános Iskola diákjai mondták el. Az egyházközség dalárdája kórusművekkel tisztelgett a költő előtt. Az emlékezők közül sokan egy-egy verssel fejezték ki tiszteletüket. 
Kányádi Sándor a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas költő, aki a kortárs erdélyi líra egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója volt, az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors, mint alaptémák határozták meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.