Rendszerszintű brutalitás
Már 2012-ben megjelent „Felperzselt föld – Sztálin erőszakuralma” című könyve is mélyen belevágott az idealizált kommunizmus, whatever, szocializmus hazug illúziójában hívő nyugati emberek történelmi emlékezetébe, de 2015-ben, amikor Jörg Baberowski elkészítette Az erőszak terei című könyvét még inkább egyértelművé tette: egy diktatúra, egy államterror van. A rendszerszintű embertömegek pusztítását csupán a címkék, logók, emblémák, jelszavak különböztetik meg egymástól.

Kép forrása
Az 1961-es születésű német történész Baberowski, mint a Humbold Egyetem professzora Az erőszak terei című kötetében ezúttal, mint a történelem folytonos velejárójáról, beszél az erőszakról. Fejtegetésében nem engedi, hogy a terror, a pusztítás témáját „kisajátítsa egy izmus”, hanem azt komplex, már-már holisztikus módon ábrázolja tudományos munkájában. A szerző a kötetről a hazai sajtónak is nyilatkozott, az egyik ilyen interjúban többek között így beszélt könyve témájáról: „…paradox helyzet, hogy bizonyos helyzetekben még alapvetően békés emberek is erőszaktevővé válnak, olyanok, akik semmiképpen nem nevezhetők pszichopatáknak. Aztán amikor az erőszak terei kinyílnak, és lehetőség van a menekülésre, visszatérnek békés emberi mivoltukba.”
Baberowski ebben a munkájában ugyan a teljes történelemről mesél az erőszak optikáján át, de saját illetve családja, valamint tágabb körből való társai tapasztalatai, emlékei és persze tudományos munkássága alapján főként a huszadik századi terrorról, államerőszak gépezetekről ad számot. A kötet tulajdonképpen felér egy Terror Házában való alapos és érzékletes látogatással, azzal, amikor a hosszú évtizedek óta békében élő emberben is felbolydulnak a legalapvetőbb félelmek és szorongások.

Kép forrása
Az 1961-es születésű német történész Baberowski, mint a Humbold Egyetem professzora Az erőszak terei című kötetében ezúttal, mint a történelem folytonos velejárójáról, beszél az erőszakról. Fejtegetésében nem engedi, hogy a terror, a pusztítás témáját „kisajátítsa egy izmus”, hanem azt komplex, már-már holisztikus módon ábrázolja tudományos munkájában. A szerző a kötetről a hazai sajtónak is nyilatkozott, az egyik ilyen interjúban többek között így beszélt könyve témájáról: „…paradox helyzet, hogy bizonyos helyzetekben még alapvetően békés emberek is erőszaktevővé válnak, olyanok, akik semmiképpen nem nevezhetők pszichopatáknak. Aztán amikor az erőszak terei kinyílnak, és lehetőség van a menekülésre, visszatérnek békés emberi mivoltukba.”
Baberowski ebben a munkájában ugyan a teljes történelemről mesél az erőszak optikáján át, de saját illetve családja, valamint tágabb körből való társai tapasztalatai, emlékei és persze tudományos munkássága alapján főként a huszadik századi terrorról, államerőszak gépezetekről ad számot. A kötet tulajdonképpen felér egy Terror Házában való alapos és érzékletes látogatással, azzal, amikor a hosszú évtizedek óta békében élő emberben is felbolydulnak a legalapvetőbb félelmek és szorongások.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig