Különlegességek a színpadon
A Kakuk Marci című előadásával szerdán kezdődött meg a budapesti Thália Színházban a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje, amelynek keretében remek előadásokat láthatott a közönség.

Kép forrása
Tersánszky Józsi Jenő művét a nagyváradi Szigligeti Színház hozta el Budapestre. Az előadás a társadalom peremére irányítja a figyelmet, ahol a szeretetre méltó főhős kalandos és humoros fordulatokban bővelkedő útja az alkalmi munkáktól – de inkább a munkakerüléstől – a bonyolult szerelmi ügyekhez vezet. A művet Gothár Péter állította színpadra.
Ezt követően a nagyszínpadra a Tomcsa Sándor Színház társulata érkezett Székelyudvarhelyről, fanyar humorral megrajzolt történetével, a Műtét című drámával. Az erdélyi magyar irodalom klasszikusát Zakariás Zalán rendezésében láthatta a publikum. Az Arizona Stúdióban a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház közös produkciója mutatkozott be, Jordi Galcerán Burundanga, avagy a maszk, a baszk meg a cucc című darabjával. A kortárs katalán drámaíró társadalmi kérdéseket is feszegető művét tavaly novemberben mutatták be Csábi Anna rendezésében.
Ezt követően az Esterházy Péter műveinek felhasználásával készült Kis Magyar Pornográfia című produkció volt látható az Újvidéki Színház előadásában. Kötelességünk-e vállalni a felelősséget elődeink vétkei miatt? Nevezhetők-e véteknek az ő cselekedeteik egy olyan korban, amikor a puszta túlélés és megmaradás a tét? Vajon a megtisztuláshoz vezető út megbocsátással van kikövezve? Ilyen és hasonló kérdéseket vetett fel fel a mű, amelyet Nikita Milivojevic állított színpadra. Az Arizona Stúdióban a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Cseh Tamás-emlékestjét mutatták be Rajtammaradt télikabát címmel.
A szemlét vasárnap este a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház zárta Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című klasszikusával. Az előadás zenéjét a kárpátaljai születésű Pál István „Szalonna” Útravaló című albumának anyaga adta. A Katkó Ferenc rendezte produkció koreográfiája néptáncra épül.

Kép forrása
Tersánszky Józsi Jenő művét a nagyváradi Szigligeti Színház hozta el Budapestre. Az előadás a társadalom peremére irányítja a figyelmet, ahol a szeretetre méltó főhős kalandos és humoros fordulatokban bővelkedő útja az alkalmi munkáktól – de inkább a munkakerüléstől – a bonyolult szerelmi ügyekhez vezet. A művet Gothár Péter állította színpadra.
Ezt követően a nagyszínpadra a Tomcsa Sándor Színház társulata érkezett Székelyudvarhelyről, fanyar humorral megrajzolt történetével, a Műtét című drámával. Az erdélyi magyar irodalom klasszikusát Zakariás Zalán rendezésében láthatta a publikum. Az Arizona Stúdióban a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház közös produkciója mutatkozott be, Jordi Galcerán Burundanga, avagy a maszk, a baszk meg a cucc című darabjával. A kortárs katalán drámaíró társadalmi kérdéseket is feszegető művét tavaly novemberben mutatták be Csábi Anna rendezésében.
Ezt követően az Esterházy Péter műveinek felhasználásával készült Kis Magyar Pornográfia című produkció volt látható az Újvidéki Színház előadásában. Kötelességünk-e vállalni a felelősséget elődeink vétkei miatt? Nevezhetők-e véteknek az ő cselekedeteik egy olyan korban, amikor a puszta túlélés és megmaradás a tét? Vajon a megtisztuláshoz vezető út megbocsátással van kikövezve? Ilyen és hasonló kérdéseket vetett fel fel a mű, amelyet Nikita Milivojevic állított színpadra. Az Arizona Stúdióban a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Cseh Tamás-emlékestjét mutatták be Rajtammaradt télikabát címmel.
A szemlét vasárnap este a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház zárta Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című klasszikusával. Az előadás zenéjét a kárpátaljai születésű Pál István „Szalonna” Útravaló című albumának anyaga adta. A Katkó Ferenc rendezte produkció koreográfiája néptáncra épül.
Egypercesek
Különlegességek a Bálnában
Kéziratos József Attila-ritkaság a Központi Antikvárium standján
Fontos könyv Közép-Európáról
Magyar regény lett a hónap könyve Németországban
A névtelen királynő
Budapesten a nem evilági lények kényes egyensúlyban élnek egymás mellett