Mitől lesz kínai a kínai science fiction?
Egyebek közt erre a kérdésre is választ ad a Láthatatlan bolygók című antológia, melyben hét távol-keleti szerző tudományos-fantasztikus művei olvashatók. A kötet a díjnyertes Ken Liu szerkesztésében jelent meg.

Kép forrása
Generációjának az egyik legeredetibb novellistájának tartják Ken Liu-t. A kínai író ezt első magyarul megjelent novelláskötetével, A papírsereglet és más történetek cíművel bizonyította is – írtuk a közelmúltban, ajánlva a több történetet is bemutató könyvét.
A Hugo-, Nebula-, World Fantasy- és Locus-díjas mű írója ezt követően azonban szerkesztőként tért vissza, egy olyan antológiával, ami a kínai science fiction egyedi és különleges világát mutatja be. Mindezt pedig a Láthatatlan bolygók című kötettel teszi.
A könyvben hét szerző tizenhárom novellája olvasható – köztük már nemzetközi irodalmi vizeket is meghódító, díjnyertes alkotások, valamint kevésbé ismert írások, melyek Liu személyes kedvencei – és Cixin Liu kivételével kizárólag a feltörekvő nemzedék kap lehetőséget benne – írja a kiadó. Hozzátéve, hogy mindegyik történet Kína lehetséges jövőit mutatja be a sci-fi széles eszköztárával, legyen szó akár a társadalom feletti uralkodásról, világépítő patkányokról, vagy olyan robotokról, akik túlélték az építőiket.
A történetek mellett három nagyobb lélegzetű és igazán komoly esszé is helyet kapott a kötetben. Köztük A lehetséges univerzumok legrosszabbika és a lehetséges földek legjobbikában Cixin Liu, A Háromtest-probléma Hugo-díjas szerzője a kínai sci-fi irodalom történelmét mutatja be. Egyúttal elmeséli azt is, hogy milyen jelenleg Kína leghíresebb szerzőjének lenni a műfajban. Mellette Csen Csiu-fan A szétszakított nemzedék című írásában a fiatalabb generációk folytonos küzdelméről ír, míg Hszia Csia, a kínai sci-fiben végzett kutatásaiért az országban elsőként Ph.D.-vel kitüntetett szerző arról értekezik, hogy Mitől lesz kínai a kínai science fiction?

Kép forrása
Generációjának az egyik legeredetibb novellistájának tartják Ken Liu-t. A kínai író ezt első magyarul megjelent novelláskötetével, A papírsereglet és más történetek cíművel bizonyította is – írtuk a közelmúltban, ajánlva a több történetet is bemutató könyvét.
A Hugo-, Nebula-, World Fantasy- és Locus-díjas mű írója ezt követően azonban szerkesztőként tért vissza, egy olyan antológiával, ami a kínai science fiction egyedi és különleges világát mutatja be. Mindezt pedig a Láthatatlan bolygók című kötettel teszi.
A könyvben hét szerző tizenhárom novellája olvasható – köztük már nemzetközi irodalmi vizeket is meghódító, díjnyertes alkotások, valamint kevésbé ismert írások, melyek Liu személyes kedvencei – és Cixin Liu kivételével kizárólag a feltörekvő nemzedék kap lehetőséget benne – írja a kiadó. Hozzátéve, hogy mindegyik történet Kína lehetséges jövőit mutatja be a sci-fi széles eszköztárával, legyen szó akár a társadalom feletti uralkodásról, világépítő patkányokról, vagy olyan robotokról, akik túlélték az építőiket.
A történetek mellett három nagyobb lélegzetű és igazán komoly esszé is helyet kapott a kötetben. Köztük A lehetséges univerzumok legrosszabbika és a lehetséges földek legjobbikában Cixin Liu, A Háromtest-probléma Hugo-díjas szerzője a kínai sci-fi irodalom történelmét mutatja be. Egyúttal elmeséli azt is, hogy milyen jelenleg Kína leghíresebb szerzőjének lenni a műfajban. Mellette Csen Csiu-fan A szétszakított nemzedék című írásában a fiatalabb generációk folytonos küzdelméről ír, míg Hszia Csia, a kínai sci-fiben végzett kutatásaiért az országban elsőként Ph.D.-vel kitüntetett szerző arról értekezik, hogy Mitől lesz kínai a kínai science fiction?
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig