Shelley Klein manapság felkapott témáról írt könyvet, melyet nemcsak felnőttek, de bizony gyermekek is szívesen olvasnak, már, ha hagyják őket a szülők. A világ leggonoszabb kalózai című kötet ugyanis nem egy gyermekmese, de még csak nem is a Karib-tenger kalózai filmek kedvenc, vicces romantikáját adja, hanem a tengerek, óceánok legrettegettebb bűnözőinek közel hiteles, véres és kegyetlen történeteit. 

Kép forrása

Kétségtelen, hogy manapság nagy keletje van a kalózromantikára épülő történeteknek, s főképp a Karib-tenger kalózai című film-sagának köszönhetően. Persze, korábban is volt több ilyen film, kedvenceim egyike a Rejtelmes sziget feldolgozott változata. 
Shelley Klein A világ leggonoszabb kalózai című kötet szerzője 2006-ban jó érzékkel nyúlt rá a témára, hiszen a megjelenés idején Jack Sparrow kapitány és társainak története második részéhez ért a mozikban, a világsiker pedig jelezte, hogy a kalóztéma rendkívül kelendő lett a széles közönség körében. A világ leggonoszabb kalózai ugyanakkor pont az ellentétes, s mondhatni, reális oldaláról világítja meg a tengerek, óceánok rettegett banditáinak világát. Itt nincs romantika, mi több, Klein erőteljesen törekszik a történeti, illetve tudományos hűségre, s próbálja kerülni a hangulatkeltő fogalmazást. Tény, hogy Sir Francis Drake (aki az angolok hivatalos, mindennemű bűncselekményre engedélyezett vízizsiványa volt) és több, mint ötszáz évet átölelő időszakból származó „kollégái” semmivel nem voltak jobbak a szárazföldi útonállóknál, rablóknál, gyilkosoknál. 
A világ leggonoszabb kalózai pontosan azt rendszerszerű, sokszor hagyományok, hiedelmek, belső, saját törvények alapján kialakult kalózkultúrát mutatja be, melynek – ahogy minden kulturális szegmensnél – voltak és mai napig vannak sztárjai, celebjei. Róluk ír Klein, aki hasonlóan a könyvsorozat többi részeihez, egyesével mesél a leggonoszabbakról, azok életrajzáról, legkirívóbb tetteiről. 
Nem lehetünk persze maradéktalanul elégedettek, hiszen nem egészen száraz, tudományos munkával állunk szemben, a szerző, az olvasmányosság és fogyaszthatóság oltárán feláldozta a tényszerűséget, de tény, hogy a ma oly sok módon és helyen bevett ismeretterjesztő hangvétel könnyedségével meséli el a kalózok rémtetteit.