Hofi füveskönyve
Tulajdonképpen csak egy mondat hiányzik a Hofi megmondja című új Hofi füveskönyvből, mely mondatban kijelenti valaki, hogy ahogy most, 2018-ban áll a dolog Hofival, ahogy most csúcsra járva megy a retrospektív kultúrhurrikán, végül is, mindhiába volt a rendszerváltozás, rendszerváltás. Mert ha most is ilyen népszerű Hofi, akkor Kádár se állhat távol a szívektől. Mármint zsigerileg.

Kép forrása
De nehogy félreverje valaki a harangot a bevezetőt olvasva, én magam is Hofi Gézán nőttem fel és ugyanazt érzem, gondolok, amit e zajos medencében oly sokan, ha meghallják vagy felidézik klasszikus poénjait. Azt azonban nem hagyhatom szó nélkül, hogy mennyire nyilvánvaló a Hofi-beszólások, bölcsességek, poénok iránti népigényes nosztalgia.
Maguk a kötet készítői is jól tudták mindezt és nem is palástolták, hogy tulajdonképpen kinek jelent most ennyire sokat Hofi és az ő nép-hangján-szóló humora. A könyv tényleg amolyan füveskönyvként áll a rendszerváltáson innen született kedves olvasó rendelkezésére, egy-egy pár mondatos gegtől a cirka féloldalas szövegein át a szóviccekig terjed a skála.
Hofi – mint a történelemtudomány ma már kiderítette – Kádár János kommunista pártfőtitkár közeli ismerőse és alkalmankénti vadásztársa volt. Ennek fényében, és abban, hogy mi mindent jelentett politikailag és a kabaréművészetben az ő szerepe, sok-sok feszültség van, de a mi népünk, a magyar, az ilyen könnyen felejtő, és szívvel-lélekkel álmodozó, urambocsá, megbocsátó típus.
És persze Hofi műfajteremtő, a mai csúcsnépszerű stand up comedy-nek egész életével gyakorlatilag megágyazó munkássága örök értéket jelent. A könyv talán legérdekesebb része az, ahol nagy emberek ajánlják a kötetet, mely borítófedél reklámfelületen a szerkesztők, értve, hogy valójában mit is csinálnak ezzel a Hofi szellemidézéssel, csak odabiggyesztették Müller Péter, Nádas György, Spiró György, Avar István, György Péter és Puzsér Róbert mellé Kádár János Hofiról tett megjegyzését is: „Ez az, bátrabban!
Nekem meg nincs több kérdésem.

Kép forrása
De nehogy félreverje valaki a harangot a bevezetőt olvasva, én magam is Hofi Gézán nőttem fel és ugyanazt érzem, gondolok, amit e zajos medencében oly sokan, ha meghallják vagy felidézik klasszikus poénjait. Azt azonban nem hagyhatom szó nélkül, hogy mennyire nyilvánvaló a Hofi-beszólások, bölcsességek, poénok iránti népigényes nosztalgia.
Maguk a kötet készítői is jól tudták mindezt és nem is palástolták, hogy tulajdonképpen kinek jelent most ennyire sokat Hofi és az ő nép-hangján-szóló humora. A könyv tényleg amolyan füveskönyvként áll a rendszerváltáson innen született kedves olvasó rendelkezésére, egy-egy pár mondatos gegtől a cirka féloldalas szövegein át a szóviccekig terjed a skála.
Hofi – mint a történelemtudomány ma már kiderítette – Kádár János kommunista pártfőtitkár közeli ismerőse és alkalmankénti vadásztársa volt. Ennek fényében, és abban, hogy mi mindent jelentett politikailag és a kabaréművészetben az ő szerepe, sok-sok feszültség van, de a mi népünk, a magyar, az ilyen könnyen felejtő, és szívvel-lélekkel álmodozó, urambocsá, megbocsátó típus.
És persze Hofi műfajteremtő, a mai csúcsnépszerű stand up comedy-nek egész életével gyakorlatilag megágyazó munkássága örök értéket jelent. A könyv talán legérdekesebb része az, ahol nagy emberek ajánlják a kötetet, mely borítófedél reklámfelületen a szerkesztők, értve, hogy valójában mit is csinálnak ezzel a Hofi szellemidézéssel, csak odabiggyesztették Müller Péter, Nádas György, Spiró György, Avar István, György Péter és Puzsér Róbert mellé Kádár János Hofiról tett megjegyzését is: „Ez az, bátrabban!
Nekem meg nincs több kérdésem.
Egypercesek

Magyar olvasóihoz fordult Krasznahorkai
A Nobel-díjas író most magyarul is reagált a kitüntetésének hírére
Rózsa Dávidot felfüggesztették az OSZK főigazgatói posztjáról
A nyilvánosság előtt egyelőre nem világos a döntés háttere
Fecske Csaba emléktáblát avatnak Szögligeten
,,magamba gyömöszölöm a világot/mielőtt tudatomról/mint érett gyümölcs a magról leválok” (Hozadék – részlet).