Elhunyt Rónay László irodalomtörténész
Hosszan tartó betegség után, nyolcvanegy éves korában elhunyt Budapesten Rónay László József Attila- és Prima-díjas irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.

Kép forrása
Rónay László 1937. augusztus 16-án született, s 1957-től jelentek meg írásai, első könyve 1967-ben jelent meg Az Ezüstkor nemzedéke címmel. 1970-től 1973-ig a Petőfi Irodalmi Múzeumban részt vett a Nyugat-kiállítás rendezésében, feldolgozta Gellért Oszkár és Füst Milán hagyatékát (utóbbit Parancs Jánossal).
1973-ban az MTA Irodalomtudományi Intézete (akkor: Irodalomtörténeti Intézet) modern magyar irodalommal foglalkozó osztályán A magyar irodalom története 1945-1975 segédszerkesztését, majd – Béládi Mikós halála után – szerkesztését vállalta. Emellett a nyugati és tengeren túli magyar irodalmak történetét dolgozta föl.
Számos monográfiája jelent meg, Kosztolányiról, Sík Sándorról Mécs Lászlóról, Márai Sándor életművének pedig ő volt az egyik legjelentősebb kutatója.
1990-től az idei év nyaráig az ELTE Modern Magyar Irodalom Tanszékén oktatott, előbb egyetemi tanárként, nyugdíjazását követően professor emeritusként. Ugyanebben az évben az Új Ember főszerkesztője lett (1998-ig).
Számos kitüntetést kapott: Bölöni-díj (1985), az Év Könyve-jutalom (1990), Kosztolányi-plakett, József Attila-díj (1992), Arany János-díj (1997), Pro Ecclesia Hungariae (1997), A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997), Komlós Aladár-díj (2000), Toldy Ferenc-díj (2001), Stephanus-díj (2008), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2008), Prima-díj (2016).

Kép forrása
Rónay László 1937. augusztus 16-án született, s 1957-től jelentek meg írásai, első könyve 1967-ben jelent meg Az Ezüstkor nemzedéke címmel. 1970-től 1973-ig a Petőfi Irodalmi Múzeumban részt vett a Nyugat-kiállítás rendezésében, feldolgozta Gellért Oszkár és Füst Milán hagyatékát (utóbbit Parancs Jánossal).
1973-ban az MTA Irodalomtudományi Intézete (akkor: Irodalomtörténeti Intézet) modern magyar irodalommal foglalkozó osztályán A magyar irodalom története 1945-1975 segédszerkesztését, majd – Béládi Mikós halála után – szerkesztését vállalta. Emellett a nyugati és tengeren túli magyar irodalmak történetét dolgozta föl.
Számos monográfiája jelent meg, Kosztolányiról, Sík Sándorról Mécs Lászlóról, Márai Sándor életművének pedig ő volt az egyik legjelentősebb kutatója.
1990-től az idei év nyaráig az ELTE Modern Magyar Irodalom Tanszékén oktatott, előbb egyetemi tanárként, nyugdíjazását követően professor emeritusként. Ugyanebben az évben az Új Ember főszerkesztője lett (1998-ig).
Számos kitüntetést kapott: Bölöni-díj (1985), az Év Könyve-jutalom (1990), Kosztolányi-plakett, József Attila-díj (1992), Arany János-díj (1997), Pro Ecclesia Hungariae (1997), A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997), Komlós Aladár-díj (2000), Toldy Ferenc-díj (2001), Stephanus-díj (2008), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2008), Prima-díj (2016).
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig