Miként ítél az utókor egy olyan huszadik századi magyar politikus esetében, akiről azt is írták már, hogy hős és azt is, hogy sátán? Gömbös Gyula, a két világháború közötti magyar közélet egyik meghatározó alakja volt, aki Horthy Miklós és Bethlen István mellett ugyancsak dobogós helyezést ért el. Az pedig, hogy most Gömbösről ajánlunk könyvet, mint azt mindjárt olvashatják: csupán a véletlen műve.

Kép forrása

Mert ez már csak ilyen. Éppen készültem június 9-én, hogy útnak indulok Esztergomból Budapestre, az ünnepi könyvhétre, amikor szendvicsvásárlás közben azzal szólít meg egy régi ismerős, hogy tudom-e, hogy városunk díszpolgára Gömbös Gyula? És hogy mit szólok hozzá? Bevallottam neki férfiasan, hogy nem tudtam, de utána nézek és majd akkor szólok hozzá. 
Aztán fent a Vörösmarty téren mibe botlok bele az egyik standnál? Igen, jól tippel a kedves olvasó: egy Gömbös Gyuláról szóló kötetbe. A Vonyó József által írt könyv a fentiek miatt is érdeklődésre méltóvá vált, de mint kiderült, a vásár miatt ezúttal féláron adják. Hát nem megvettem? Hát de. 
Azt máris kiszúrtam, kiszűrtem, hogy Vonyó könyve további tanulmányokra fogja sarkalni, hacsak már nem sarkalta a történelemtudományok művelőinek társadalmát. A Pécsi Tudományegyetem címzetes tanárának kötete ugyanis természetesen megpróbál a semlegesség és a tudományosság szűk mezsgyéjén előre jutni Gömbös Gyula ügyben, de már a kötet elején leszögezi, hogy Horthy Miklós után Gömbös volt az, aki lényegesen meghatározta a két világháború közötti Magyarország politikai életének menetét. A nem igazán vaskos könyv alapos tanulmány, benne Gömbös Gyula életpályája, különös tekintettel derékba tört katonai karrierjére, s legfőképp diplomáciai, minisztériumi, mozgalmár és országos politikai munkásságára. A szerző nagy figyelmet fordított a kérdéses történelmi időszakra, amikor Gömbös a MOVE élén fajvédőként vált ismertté, s amikor a „nemzet egységének vezéreként” vált híressé. A kötet szerzője így ajánlja egy helyen munkáját: „Inkább arra törekszünk, hogy bemutassuk, milyen ismereteket szerzett, hogy vélekedett Gömbös a magyar társadalom életének, az ország belső és külpolitikai helyzetének különböző kérdéseiről, és miként alakultak élete során, politikai pályája különböző szakaszaiban ezekre vonatkozó nézetei.” A könyv nem száraz tudományossággal, hanem alapos és körültekintő, olvasmányos szövegezéssel ír egy olyan emberről, akiről – Horthyhoz hasonlóan – a mai napig vitatkozik az utókor.