Az erdélyi magyar társadalom huszonöt évét összegzi a Kolozsváron pénteken bemutatott Magyarok Romániában 1990-2015 című kötet, amelyet a Károli Gáspár Református Egyetem felkérésére erdélyi társadalomkutatók egy csoportja írt.

Kép forrása

Bárdi Nándor történész, a kötet egyik szerkesztője és a vizsgált korszak történelmi előzményeit összefoglaló tanulmány szerzője elmondta: a könyv tulajdonképpen az erdélyi magyar kutatók saját társadalmukról végzett kutatásainak az összefoglalója. A Bárdi által írt 1918 és 1989 közötti történeti összefoglaló tanulmány után Kiss Tamás tanulmánya vizsgálja az erdélyi magyarság demográfiai helyzetét, társadalmi rétegződését, és próbálja elhelyezni a magyar közösséget a romániai társadalmi rétegződés keretében. A nyelvhasználatról, nyelvi jogokról és a nyelvtudás kérdéséről Horváth István, a romániai kisebbségi jogi keretről pedig Fábián Gyula tanulmánya szerepel a kötetben. Bárdi Nándor a romániai magyar politikai közösség működésével foglalkozó tanulmányt, Székely István Gergő, Toró Tibor és Kiss Tamás közös munkáját tartotta a könyv legfontosabb tanulmányának. Úgy vélte, ez nemzetközi szinten is megfelelő keretben írja le a romániai magyar kisebbség működését. A könyv oktatással foglalkozó fejezetét Márton János és Papp Z. Attila, az egyházak társadalmi szerepvállalásáról szólót Kiss Dénes jegyzi. A romániai magyar médiával és médiaszocializációval Magyari Tivadar és Kiss Tamás foglalkozik a kötetben.
Bárdi Nándor szerint a kötet szerzői a magyar kisebbségkutatás szemléleti megközelítései közül nem a sérelemtörténeti megközelítést, és nem is a párhuzamos nemzetépítő elitek ütközésének a konfliktusközpontú megközelítését alkalmazzák, hanem közösségközpontú szemléletben gondolkoznak. E szemlélet szerint a kisebbségi magyar közösségeknek van jövőképük, és képesek a sorsukat befolyásolni. E befolyásolás kulcsa a közösségek minél hatékonyabb működtetése, és a társadalmi innováció.
A könyvet értékelő Bakk Miklós politológus úgy fogalmazott: az összefoglalás igényével készült könyv „egy mozgásban levő horizont pillanatnyi lefagyasztása”. Salat Levente politológus szerint a könyv azt szolgálja, hogy az erdélyi magyar társadalomtudományi kutatások szervesüljenek a magyar tudományosságban. Salat a könyv hiányosságának találta, hogy a kötet a román társadalomtól elkülönülten kezeli az erdélyi magyar társadalmat.