Aranyos tárlatok
Január végéig meghosszabbítják a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Arany János-emlékkiállításának nyitva tartását. Az Önarckép álarcokban című Arany-emlékkiállítást eddig már csaknem húszezren nézték meg.

Kép forrása
A formabontó tárlat kialakításakor a hagyományosabb, kronologikus vonal mellett egy másik, interaktív elemekben bővelkedő és az Arany-életmű legfontosabb figuráit ellentétpárokba állító rendezőelv is érvényesült.
A látogatók a kiállításon először láthatják Arany János kézírását a híres Kapcsos könyvben, próbára tehetik erejüket egy digitális petrencés rúddal, hallgathatnak emojikból generált Arany-slamet, valamint modern feldolgozásokban hallgathatják meg azokat a zenéket is, amelyeket a költőfejedelem szerzett.
Itt érdemes megemlíteni azt is, hogy a múzeumban május végéig tart nyitva az Országh, város, híres ember című tárlat, amely a PIM új szerzeménye, Országh Antal az Arany-családról készített, és a nagyközönség számára most először látható felvétele köré szerveződött. A kiállítás az újonnan felfedezett fényképekkel idézi meg az 1850-1880-as évek fotótechnika-történetét, valamint Arany János családi és baráti viszonyainak alakulását. A kiállítás egy elfeledett, de sok irányba vezető életműre, Országh Antal grafikus, fotográfus, műfordító, színpadi szerző szerteágazó munkásságára is ráirányítja a figyelmet.
Május közepén nyílik A képmutogató című kiállítás, amely egy kevéssé ismert mozzanatot emel ki Arany János életéből. Magyarországot az 1850-es években érte el a spiritizmus divatja. Arany János érdeklődéssel és kétkedéssel figyelte kortársai és lánya, Juliska asztaltáncoltató, és többek között Petőfi Sándor szellemét megidéző próbálkozásait. Mint írják, a kiegészítő tárlat Arany János attitűdjének azt a kettősségét járja körül, amely a témához fordulás gesztusától a távolságtartás mozzanatáig feszülő ívben ragadható meg.
A nagyközönségben élő Arany-portré árnyalásához kapcsolódik az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) gyűjteményében található nagy értékű báb-hagyatékok bemutatása Arany János a bábszínpadon címmel, ami szeptemberben nyílik és 2019 elejéig lesz látogatható. A magyar bábtörténet több jeles alkotója feldolgozta Arany legismertebb műveit, a bábszínházak jelenleg is műsorukra tűzik azokat.

Kép forrása
A formabontó tárlat kialakításakor a hagyományosabb, kronologikus vonal mellett egy másik, interaktív elemekben bővelkedő és az Arany-életmű legfontosabb figuráit ellentétpárokba állító rendezőelv is érvényesült.
A látogatók a kiállításon először láthatják Arany János kézírását a híres Kapcsos könyvben, próbára tehetik erejüket egy digitális petrencés rúddal, hallgathatnak emojikból generált Arany-slamet, valamint modern feldolgozásokban hallgathatják meg azokat a zenéket is, amelyeket a költőfejedelem szerzett.
Itt érdemes megemlíteni azt is, hogy a múzeumban május végéig tart nyitva az Országh, város, híres ember című tárlat, amely a PIM új szerzeménye, Országh Antal az Arany-családról készített, és a nagyközönség számára most először látható felvétele köré szerveződött. A kiállítás az újonnan felfedezett fényképekkel idézi meg az 1850-1880-as évek fotótechnika-történetét, valamint Arany János családi és baráti viszonyainak alakulását. A kiállítás egy elfeledett, de sok irányba vezető életműre, Országh Antal grafikus, fotográfus, műfordító, színpadi szerző szerteágazó munkásságára is ráirányítja a figyelmet.
Május közepén nyílik A képmutogató című kiállítás, amely egy kevéssé ismert mozzanatot emel ki Arany János életéből. Magyarországot az 1850-es években érte el a spiritizmus divatja. Arany János érdeklődéssel és kétkedéssel figyelte kortársai és lánya, Juliska asztaltáncoltató, és többek között Petőfi Sándor szellemét megidéző próbálkozásait. Mint írják, a kiegészítő tárlat Arany János attitűdjének azt a kettősségét járja körül, amely a témához fordulás gesztusától a távolságtartás mozzanatáig feszülő ívben ragadható meg.
A nagyközönségben élő Arany-portré árnyalásához kapcsolódik az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) gyűjteményében található nagy értékű báb-hagyatékok bemutatása Arany János a bábszínpadon címmel, ami szeptemberben nyílik és 2019 elejéig lesz látogatható. A magyar bábtörténet több jeles alkotója feldolgozta Arany legismertebb műveit, a bábszínházak jelenleg is műsorukra tűzik azokat.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig