Több mint harminc évvel Michel Foucault halála után – és határozott akarata ellenére – megjelent Franciaországban a francia filozófus egy befejezetlen könyve, A szexualitás története című sorozatának negyedik és egyben utolsó kötete.

Kép forrása

Az egyik legjelentősebb francia szépirodalmi kiadó, a Gallimard gondozásában kiadott Les aveux de la chair (A test vallomásai) című írásában Foucault (1926-1984) a korai kereszténység gondolatvilágában és gyakorlatában vizsgálja a szexualitás fogalmát – írta a The New York Times. A sorozat első három kötete a 17. századtól a 20. század közepéig taglalja a szexuális magatartásformák szocializációjának történetét.
Foucault 1984-ben halt meg egy AIDS-szel összefüggő betegség következtében, ezért már nem tudta befejezni a negyedik kötetet, amely pénteken jelent meg Franciaországban.
A mű megjelenésének előzménye, hogy a francia filozófus hajdani élettársa, Daniel Defert 2013-ban eladta a párizsi Francia Nemzeti Könyvtárnak a tulajdonában lévő Foucault-archívumot, benne a Les aveux de la chair egy kézzel írt és egy gépelt kéziratával, az utóbbit Foucault el is kezdte javítani. Miután az írások így elérhetővé váltak a kutatók számára, a filozófus családja – írásainak jogtulajdonosa – úgy döntött, hogy a nagyközönséggel is megosztja őket. Henri-Paul Fruchaud, Foucault unokaöccse szerint a kötet egy harmadik, gépelt változata már eleve a Gallimard tulajdonában volt, hiányosan és hibásan. „Miután immár mind a három változat a kezemben volt, világossá vált, hogy szabad út az utolsó kötet megjelenése előtt” – mondta Fruchaud.
A The Lives of Michel Foucault című életrajzi könyvében David Macey azt írja, hogy a filozófus hivatalos végrendelet nélkül halt meg, ám hátrahagyott egy levelet, amelyben határozottan megtiltotta, hogy bármelyik művét kiadják a halála után. A dokumentumból egyértelműen kiderül továbbá, hogy Foucault a lakását és a benne lévő összes tárgyat, köztük a befejezetlen könyvének anyagait is élettársára hagyta. Egy 2010-es interjúban Daniel Defert azt mondta, ragaszkodik ahhoz, hogy a mű ne csupán a tudományos világ tagjai számára legyen elérhető. „Mi ez a kivételezés a doktoranduszokkal? Én azt az elvet vallom, hogy vagy mindenki, vagy senki” – szögezte le a francia szociológus.