A The Jerusalem Post beszámolója szerint a haifai egyetem kutatói megfejtették az egyik, eddig megfejthetetlen holt-tengeri tekercs szövegét. A hatvan aprócska darabból álló maradványt előbb össze kellett illesztgetni, majd meg kellett fejteni az amúgy titkosírással írt tekercs szövegét, amely – mint kiderült – a kumráni közösség sajátos naptárának volt töredéke.

Kép forrása

A szöveget Esbal Ratszon és Jonathan Ben-Dov professzor fejtette meg egy évig tartó közös munkával, így ma már csak egy megfejtetlen tekercs maradt. Az egyetem közleménye szerint a szövegből kiderül, hogy a magát Jahad, vagyis Együtt néven jelölő, erkölcsös életet hirdető, fanatikus és a korabeli uralkodó közvéleménnyel szemben álló, Holt-tenger mellett élő csoport 364 napban határozta meg az évet, amelyet négy évszakra osztottak, de időszámításuk különbözött a máig használatos, holdhónapokat használó héber naptártól. A kumrániaknál ugyanis héttel és néggyel is osztható számú napból állt az év, és ezért mindig ugyanarra a napra estek az azonos ünnepek. Így – szemben a zsidó hagyománnyal – nem kellett rendre döntéseket hozniuk arról, hogy mi történjen, amikor szombatra esik egy adott ünnep.
Izgalmasabb azonban, hogy a szöveg megjelöl két olyan eseményt is, amelyek nem szerepelnek a Bibliában. A kumrániak által megtartott új bor és új olaj napja, a zsidó savuotot, az új gabona ünnepét követték ötven, illetve száz nappal.
A tekercs arra is fényt derített, hogy szintén megünnepelték az egyes évszakok közötti átmenet napját, a tkufát, ami héberül időszakot jelent. A szerző azonban – valószínűleg a szekta egyik titkosírást is ismerő vezetője – kihagyott több fontos napot a naptárból, amit a margón utólag, egy másik kézírással pótoltak.
A Jézus korából származó mintegy kilencszáz tekercset a múlt század negyvenes, ötvenes éveiben fedezték fel a Holt-tenger nyugati partvidékén, a Kumrán melletti barlangokban. Legtöbbjük héber szöveg, de néhány dokumentum titkosírással íródott, így a Haifán frissen megfejtett tekercs is.