Egy regénye mindenkinek van
Fenákel Judit írónő szerint egy regénye mindenkinek van. Legalábbis ezen a címen hirdette meg február 22-én délután 5 órára meghirdetett rendezvényét a Kölcsey Ferenc Olvasókör, a Könyvtárellátó és a KSH Könyvtár.

kép forrása
Hogy az írónőnek igaza van-e, azt majd kikérdezgeti belőle Király Kató tanárnő, a NYUBUSZ irodalmi körének vezetője, mi viszont addig mondjuk el, hogy Fenákel Judit a szegedi tanárképzőben, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát. Tanított általános iskolában, dolgozott a Csongrád Megyei Hírlapnál, a Családi Lapnál, legtovább pedig, 1972–1988-ig a Nők Lapjánál volt főmunkatárs. Első novellás kötete a hatvanas évek elején jelent meg, ettől kezdve folyamatosan publikált novellákat, regényeket, játszották hangjátékait.
Az utóbbi évekből ismerős lehet A fénykép hátoldala, A kékezüst hölgy regények, a Hajtogatós című Gergely Ágnessel közösen írt önéletrajzi novellagyűjtemény, a Sefüle vagy a K-vonal című elbeszélés-kötet.
Úgy tartják, hogy Fenákel Judit írásaina középpontjában jobbára nők állnak, elsősorban női sorsokat ábrázol. Erről ő így nyilatkozott: „Kezdő koromban mindig megsértődtem, ha nőírónak neveztek. Harcos híve voltam a női emancipációnak. Tulajdonképpen akkor változtam meg, amikor gyerekeim születtek, rádöbbentem arra, hogy olyasmit tudok a világról, amit a férfi kollégák nem tudhatnak, és kevés férfi író van, aki olyan empátiával képzeli bele magát egy nő helyzetébe, mint például Németh László. Szóval akkor kibékültem magammal, azzal a megváltoztathatatlan ténnyel, hogy íróként is nő vagyok, és azt kell megírnom a világból, amit én tudok, amit a férfiak biológiai adottságuknál fogva nem tudhatnak.”
Helyszín: KSH-könyvtár, Bibó-terem (Budapest, II. Keleti Károly u. 5.)

kép forrása
Hogy az írónőnek igaza van-e, azt majd kikérdezgeti belőle Király Kató tanárnő, a NYUBUSZ irodalmi körének vezetője, mi viszont addig mondjuk el, hogy Fenákel Judit a szegedi tanárképzőben, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát. Tanított általános iskolában, dolgozott a Csongrád Megyei Hírlapnál, a Családi Lapnál, legtovább pedig, 1972–1988-ig a Nők Lapjánál volt főmunkatárs. Első novellás kötete a hatvanas évek elején jelent meg, ettől kezdve folyamatosan publikált novellákat, regényeket, játszották hangjátékait.
Az utóbbi évekből ismerős lehet A fénykép hátoldala, A kékezüst hölgy regények, a Hajtogatós című Gergely Ágnessel közösen írt önéletrajzi novellagyűjtemény, a Sefüle vagy a K-vonal című elbeszélés-kötet.
Úgy tartják, hogy Fenákel Judit írásaina középpontjában jobbára nők állnak, elsősorban női sorsokat ábrázol. Erről ő így nyilatkozott: „Kezdő koromban mindig megsértődtem, ha nőírónak neveztek. Harcos híve voltam a női emancipációnak. Tulajdonképpen akkor változtam meg, amikor gyerekeim születtek, rádöbbentem arra, hogy olyasmit tudok a világról, amit a férfi kollégák nem tudhatnak, és kevés férfi író van, aki olyan empátiával képzeli bele magát egy nő helyzetébe, mint például Németh László. Szóval akkor kibékültem magammal, azzal a megváltoztathatatlan ténnyel, hogy íróként is nő vagyok, és azt kell megírnom a világból, amit én tudok, amit a férfiak biológiai adottságuknál fogva nem tudhatnak.”
Helyszín: KSH-könyvtár, Bibó-terem (Budapest, II. Keleti Károly u. 5.)
2018. február 22. (csütörtök) 17 óra.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig