Nem tudom, megfigyeltük, kedves olvasó, de egyre több regény, novella foglalkozik manapság a félelemmel. Valószínű, hogy egy olyan társadalmi periódusban vagyunk, amikor a – tudományosan igazoltan legerősebb érzemény – a félelem uralja az élet legtöbb területét. Al Ghaoui Hesna Félj bátran című könyve a félelem elemzésére vállalkozik, mégpedig a haditudósító szemszögéből, egyenesen a közel-keleti harcok poklából.

Kép forrása

Aki nem ismerné netán, Al Ghaoui Hesna, televíziós riporter, a magyar királyi tévé egykori munkatársa, aki törékeny nő létére háborús zónákban is járt, hogy ott tudósításokat készítsen a kialakult helyzetről. Miután Hesna – remélhetőleg csak egy időre –  szakított a tévézéssel, könyv alakba öntötte haditudósítói tapasztalatait. Ezek origójában pedig mindig ott volt és van a félelem, mely hol az egyszem embert, hogy egy egész országrészt, régiót uralt. A szerző egy helyen azt jelölte meg könyve megírása okaként, hogy elemezni akarta, miért vágynak az emberek a félelem nélküli életre. 
A félig arab származású, édesanyaként is helytálló Hesna az emberi lélek mellett a körülmények, a kultúra, a társadalmi és politikai helyzet megannyi feltételét, adottságát végigveszi könyvében. A harci, háborús zónákban szerzett tapasztalatait több ponton is váltogatja a félelemmel foglalkozó tudósok, kutatók, szociálpszichológusok megállapításaival, s megpróbálta feltérképezni írásában, hogy miként alakítja át az embert a félelem, illetve hogyan hat a félelem a testre, a mindennapok rutinjára vagy a viselkedésre. A kötet legnagyobb okossága, hogy „félelem nélkül nincs bátorság”, illetve az, hogy „a bátor emberek is félnek”. Számomra, ahogy gondolom többek számára, kellemes meglepetés volt a könyvből kapott bölcsesség, hogy a félelem nemcsak negatív, de kifejezetten pozitív hatással is lehet az emberre. Mint a szerző egy interjúban erről fogalmazott: „A félelem képes a legönzetlenebb oldalunkat is, és olyan fizikai és mentális teljesítményt előcsalogatni az emberből, amiről nem is gondoltuk korábban, hogy képesek lehetünk.”