„Hitelesség, megfontoltság és kitartó munkával megszerzett bizonyosság. Ez önbecsülésünk alapja” – mondta Áder János államfő hétfőn, a Corvin-lánc kitüntetések átadásakor, a Parlamentben elmondott beszédében. A köztársasági elnök Kövér László házelnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen Huszti Péter színművésznek, Maróth Miklós orientalista akadémikusnak, Martonyi János korábbi külügyminiszternek, Ritoók Zsigmond klasszikafilológus akadémikusnak, Sótonyi Péter orvos akadémikusnak, valamint Sir George Radda biokémikusnak nyújtotta át az elismerést. Melocco Miklós szobrászművész később veszi át a kitüntetést.

Kép forrása

A Magyar Corvin-lánc a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítésében szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál, a kitüntetéssel adományozottak alkotják a Magyar Corvin-lánc Testületet. A Corvin-kitüntetéseket Horthy Miklós kormányzó alapította Magyarország mecénás királyának, Hunyadi Mátyásnak az emlékére 1930-ban. Az első ceremóniát 1931. február 24-én, Mátyás király születésnapja tiszteletére rendezték. A díj a két világháború közötti időszakban a legnagyobb állami kitüntetésnek számított. Az elismerést utolsóként, 1943-ban Lehár Ferenc zeneszerző kapta, de előtte a díjazottak között volt maga Klebelsberg, Korányi Sándor, a jeles orvos, valamint Dohnányi Ernő zeneszerző.
Ötvennyolc év elmúltával az első Orbán-kormány idején ítélték oda újra a Corvin-láncot, elsőként 2001. augusztus 14-én Teller Ede világhírű atomfizikus vehette át San Franciscó-i otthonában. A 2002-es kormányváltás után a díjat nem adták ki. Ezért lassan hét tagra apadt a Magyar Corvin-lánc Testület, holott tizenöt ember alkothatná.
A hétfő délelőtti rendezvényen Áder János köztársasági elnök úgy fogalmazott, a Magyar Corvin-lánc Testület névsora nem csupán egy kimagasló érdemeket összegző lista, hanem „felkérés a folytatásra”: A tudás és a tapasztalat átadására, a bölcsesség megosztására, a fiatalabb generációk ösztönzésére. Felelevenítette a legelső Corvin-lánc birtokosa, az iskolateremtő kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó tevékenységét, aki – mint rámutatott – azt vallotta, hogy nem a lélekszám tesz naggyá nemzeteket. Ő sosem fogadta el, hogy a magyart a kis nemzetek közé sorolják – emlékeztetett.
Áder János szerint díjak nyújtásakor nem teszünk mást, mint önmagunkban keressük az értékeket: azt a sokszínű kreativitást, találékonyságot, tudományos kíváncsiságot és lélekemelő alkotókészséget, amivel mi, magyarok hozzájárulunk a világ fejlődéséhez, közös tudásához. „Legyen szó szervezetünk működésének mélyebb megismeréséről, a nemes anyagot formálni képes szenvedélyről, az új nemzedékeknek inspirációt jelentő tanításról, emlékezetes művészi alakításról, eredményes diplomáciai tárgyalásról, korszakalkotó felismerésekről, vagy a jó hírnevünket öregbítő kutatói sikerekről” – hívta fel a figyelmet a kitüntetettek tevékenységére. Úgy fogalmazott: a Corvin-lánc Magyarország „igaz ügye” mögé sorakoztatja fel tiszteletre méltó nagyjainkat.