Olykor sok az aranysakál
Megjelent a Magyarország környezeti állapota 2016 című kötet, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. kiadványa, amely az adatok bemutatásán túl értékeli a környezet változásának folyamatait, és felhívja a figyelmet a természetvédelem fontosságára.

Kép forrása
V. Németh Zsolt, a kiadvány megjelenését támogató Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a tudományos igényű, mégis közérthető kötet a szakemberek mellett a nagyközönségnek is szól. A kiadvány a természeti erőforrások állapota mellett a környezetre ható tényezőket is bemutatja.
Magyarországon erősödik a biológiai sokszínűség, csökken a keletkező hulladék mennyisége, javul a szennyvíz- és a hulladékkezelés, de számos területen – többek között a légszennyezettség csökkentésében – nemzetközi összefogásra van szükség. A mesterséges felszínek aránya viszont – Európa más államaihoz hasonlóan – Magyarországon minden évben nő, és a levegő minőségének javulása is jelentős részben az enyhe télnek köszönhető.
Jelentős eredmény a rákosi vipera megmentése és az aranysakál megjelenése Magyarország területén, ám az utóbbi számos helyen már gondokat okoz a vadgazdálkodásban. Folyamatosan emelkedik az egységnyi erőforrással előállított termékek, szolgáltatások értéke is, de még elmarad az uniós átlagtól, akárcsak a tizenötmillió tonnányi hulladék újrahasznosítási aránya.
Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese felhívta a figyelmet, hogy határokon átívelő összefogásra van szükség számos állatfaj – például a vándorló és ezért több országban is megjelenő madarak – vagy a levegő védelme érdekében, hiszen a légszennyező anyagok jelentős része a környező államokból érkezik Magyarországra. Utóbbi terén a lakosság felelősségvállalása is nélkülözhetetlen, hiszen a háztartások fűtése jelentős környezetszennyező, de számos idegenhonos faj megjelenése sem természetes terjedésnek, hanem az állattartók felelőtlenségének tudható be – tette hozzá.
A kiadványhoz a szakmai rendezvényeken a közönség is hozzájuthat, de az intézet honlapjáról is letölthető. Az intézmény és szakmai elődei négy éve készítik a kiadványt, a 2016-ról szóló összefoglalóban pedig minden eddiginél több, csaknem húsz szervezet – többek között a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Meteorológiai Szolgálat és számos egyetem – vett részt.

Kép forrása
V. Németh Zsolt, a kiadvány megjelenését támogató Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a tudományos igényű, mégis közérthető kötet a szakemberek mellett a nagyközönségnek is szól. A kiadvány a természeti erőforrások állapota mellett a környezetre ható tényezőket is bemutatja.
Magyarországon erősödik a biológiai sokszínűség, csökken a keletkező hulladék mennyisége, javul a szennyvíz- és a hulladékkezelés, de számos területen – többek között a légszennyezettség csökkentésében – nemzetközi összefogásra van szükség. A mesterséges felszínek aránya viszont – Európa más államaihoz hasonlóan – Magyarországon minden évben nő, és a levegő minőségének javulása is jelentős részben az enyhe télnek köszönhető.
Jelentős eredmény a rákosi vipera megmentése és az aranysakál megjelenése Magyarország területén, ám az utóbbi számos helyen már gondokat okoz a vadgazdálkodásban. Folyamatosan emelkedik az egységnyi erőforrással előállított termékek, szolgáltatások értéke is, de még elmarad az uniós átlagtól, akárcsak a tizenötmillió tonnányi hulladék újrahasznosítási aránya.
Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese felhívta a figyelmet, hogy határokon átívelő összefogásra van szükség számos állatfaj – például a vándorló és ezért több országban is megjelenő madarak – vagy a levegő védelme érdekében, hiszen a légszennyező anyagok jelentős része a környező államokból érkezik Magyarországra. Utóbbi terén a lakosság felelősségvállalása is nélkülözhetetlen, hiszen a háztartások fűtése jelentős környezetszennyező, de számos idegenhonos faj megjelenése sem természetes terjedésnek, hanem az állattartók felelőtlenségének tudható be – tette hozzá.
A kiadványhoz a szakmai rendezvényeken a közönség is hozzájuthat, de az intézet honlapjáról is letölthető. Az intézmény és szakmai elődei négy éve készítik a kiadványt, a 2016-ról szóló összefoglalóban pedig minden eddiginél több, csaknem húsz szervezet – többek között a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Meteorológiai Szolgálat és számos egyetem – vett részt.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig