„Jókai Anna emberi minősége és a belőle épülő irodalmi minősége időtlen” – fogalmazott a miniszter. Az Átvilágítás című kötet utolsó nagy ajándéka, megírásakor az a gondolat vezette, hogy mit adhat még, mivel tartozik, nem saját magának, hanem a közösségnek.
Spirituális realizmusának lényege irgalmasan ítélni meg az életet, a sajátját és másokét is. 
Jókai Anna teljesítménye példaadó, ma még sejteni sem lehet, utolsó könyvének milyen nagy jelentősége lesz a magyar irodalomtörténetben – mondta Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke köszöntőjében. Pilinszky János szerint a művésznek kötelessége magából minden tehetséget kiadva olyan üresen elmennie a világból, ahogyan megszületett. Jókai Anna így ment el.
Mezey Katalin, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője úgy fogalmazott: megrázó és megdöbbentő olvasmány Jókai Anna utolsó könyve, amelyben nem csupán saját életét, hanem a korát is át akarta világítani, „megmutatni, mit ért az élet, mire volt képes az egyes ember a korszak sok veszélyével, tragédiájával, bűnével és erőtlenségével harcolva”.
Jókai Anna az általa képviselt krisztusi értékrenddel igyekezett szinkronba hozni életét és életművét – fogalmazott Mezey Katalin. A rendkívüli tömörséggel és az események összefüggéseinek tiszta felmutatásával megírt Átvilágításban Jókai Anna fájó és hiteles módon beszéli el a saját maga által elkövetett tévedéseket, bűnöket és hibákat is. 
A nemzet művésze címmel is kitüntetett, Kossuth Nagydíjas író, a Magyar Művészeti Akadémia, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, a Digitális Irodalmi Akadémia és a Keresztény Kulturális Akadémia tagja életének nyolcvanötödik évében, június 5-én halt meg.