A meráni fiú, Abigél és a többiek
Kamarakiállítás nyílik „Szorítom élő neszeit e világnak” – Szabó Magda színháza címmel a száz éve született Szabó Magda író emlékére a PIM-Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A tárlatot július 11-én Lengyel György rendező nyitja meg a Krisztina körúti OSZMI-ban. A kiállítás október 31-ig várja az érdeklődőket.
Szabó Magda vallomása szerint színműírói pályája dédapja, Várady-Szabó Lajos vászonkereskedéséből indult. A bolt bezárása és a napi házi istentiszteletet után „mindenkinek át kellett öltöznie a korai vacsorához, mert megkezdődött vagy egy felolvasó est, vagy valami amatőr színházi produkció, vagy házikoncert” – írta a Film, Színház, Muzsika 1983. november 5-i száma.
Szabó Magda első színdarabját Disznótor című regényéből írta – a Kígyómarást a Jókai Színház mutatta be 1960-ban. Az 1970-es, 1980-as években történelmi drámáival – Kiálts, város! (1973), Az a szép, fényes nap (1976), A meráni fiú (1980), A csata (1982), Béla király (1983) aratott sikert. A Madách Színházban 1977-től évekig játszották a Régimódi történet című családregényéből készített színpadi adaptációját. Eredeti művei mellett gyerekkönyvéből bábdarab – Tündér Lala, 1969 – regényeiből zenés és prózai színpadi művek – Az ajtó, 2005, Abigél, 2008, Bárány Boldizsár, 2010 – születtek.
A kamarakiállítás nemcsak Szabó Magda színházi életművét mutatja be, a legfontosabb bemutatók nyomán színházművészetünk elmúlt hat évtizedének jellegzetes törekvései is körvonalazódnak.

A tárlatot július 11-én Lengyel György rendező nyitja meg a Krisztina körúti OSZMI-ban. A kiállítás október 31-ig várja az érdeklődőket.
Szabó Magda vallomása szerint színműírói pályája dédapja, Várady-Szabó Lajos vászonkereskedéséből indult. A bolt bezárása és a napi házi istentiszteletet után „mindenkinek át kellett öltöznie a korai vacsorához, mert megkezdődött vagy egy felolvasó est, vagy valami amatőr színházi produkció, vagy házikoncert” – írta a Film, Színház, Muzsika 1983. november 5-i száma.
Szabó Magda első színdarabját Disznótor című regényéből írta – a Kígyómarást a Jókai Színház mutatta be 1960-ban. Az 1970-es, 1980-as években történelmi drámáival – Kiálts, város! (1973), Az a szép, fényes nap (1976), A meráni fiú (1980), A csata (1982), Béla király (1983) aratott sikert. A Madách Színházban 1977-től évekig játszották a Régimódi történet című családregényéből készített színpadi adaptációját. Eredeti művei mellett gyerekkönyvéből bábdarab – Tündér Lala, 1969 – regényeiből zenés és prózai színpadi művek – Az ajtó, 2005, Abigél, 2008, Bárány Boldizsár, 2010 – születtek.
A kamarakiállítás nemcsak Szabó Magda színházi életművét mutatja be, a legfontosabb bemutatók nyomán színházművészetünk elmúlt hat évtizedének jellegzetes törekvései is körvonalazódnak.
Egypercesek

Olvasni jó, és hallgatni is!
Hiánypótló gyerekirodalmi műsor indul a radiocafén
Könyvtolvajok Hollandiában
Grúz bűnszervezet lopja az európai könyvtárak értékes könyveit
Felbecsülhetetlen kincsre bukkantak
A könyvtár nem is tudta, milyen érték lapul a tárolóban