Igazi „horror” volt a riói olimpiai férfi párbajtőr finálé, s aki látta bizonyára jó ideig nem felejti el. Imre Géza – s vele együtt az összes magyar szurkoló, rajongó – szinte már a zsebében érezhette az olimpiai aranyat, hiszen a magyar sportember hatalmas fölénnyel vezetett a döntőben. Aztán mégsem így történt...

A már szinte megnyert, mégis elvesztett riói csatára utalva Fehérarany címmel jelent meg az olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok párbajtőröző önéletrajzi kötete. Imre Géza, aki nagyszerűen vívott az ötkarikás játékokon, de a döntőben 14-10-es vezetésről alulmaradt, a bemutatón elmondta: ha valaki arannyal tér haza egy olimpiáról, azt mindenki megismeri, mindenki vele akar fényképezkedni, ezzel az ezüstéremmel viszont olyan tapasztalatokat szerzett, melyekből egész életében táplálkozhat. „A könyv címe is valahonnan innen származik” – tette hozzá. 
A kötet társszerzője, Pietsch Tibor pedig azt mondta: Imre Géza annyi biztatást és szeretetet kapott az elvesztett döntő után, hogy szinte győztesnek érezhette magát.
A kötet, amelyben kirajzolódik Imre Géza pályafutása, útmutatás is, az ajánlás szerint fiatal sportolók, világbajnokságokról és olimpiákról álmodó gyerekek és szüleik meríthetnek belőle, s személyes példákon keresztül abban is segítséget nyújt, miként lehet feldolgozni sikert és kudarcot. A hazai párbajtőrvívás elmúlt, több mint két évtizedének meghatározó alakja mesél álmokról, nehéz döntésekről, a fejezetek végén pedig – közbeszúrás alcím alatt – átgondolja élete egy-egy szakaszában hozott döntéseit, és elmondja, apaként, illetve edzőként mit tanácsol annak, aki hasonló helyzetbe kerül.
A negyvenkét éves Imre Géza – a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Vívó Szövetség elnökségi tagja – egyéniben 1996-ban, Atlantában harmadik, 2016-ban, Rio de Janeiróban második, csapatban 2004-ben, Athénban második, tavaly pedig harmadik volt olimpián, emellett egyéniben egyszer, csapatban háromszor nyert világbajnokságot, Eb-n pedig egy egyéni és öt csapatdiadalt aratott.