Csillagbuszon
Az autista gyerekek általános iskolai integrációját segíti Stefanik Krisztina és Bartos Erika Csillagbusz című kötete, amelyet az év leginnovatívabb mesekönyvének választottak.
Az ötlet Brokés Judittól, a veszprémi AutiSpektrum Egyesület vezetőjétől származik – mondta az M1-en Stefanik Krisztina, a kötet szerzője.
„Bár író nem vagyok, fejlődéspszichológusként van elképzelésem arról, hogy egy tipikusan fejlődő kisiskolás gyereknek milyen nyelvezettel érdemes írni" – fejtette ki a szakértő, aki huszonöt éve foglalkozik a fejlődési zavarral és azzal, hogyan lehet erősíteni az autizmussal élő gyerekek befogadását a közösségekben.
Az autizmussal élő gyerekek nagyon sokfélék, de a visszajelzésekből kiderült, hogy nagyon sok gyerek magára ismert a mese olvasása közben. „Igyekeztem úgy megírni a szöveget, hogy véletlenül se gyártsunk egy állatorvosi lovat Misiből, a főszereplőből, tehát nem aggattuk rá az autizmus valamennyi lehetséges tünetét, inkább egy reális képet igyekeztünk kialakítani" – fogalmazott a szerző.
A történet igyekszik nem tanmese lenni, de tudományos tényeken alapul, magába foglalja mindazt, amit a fejlődési zavarról tudni érdemes, és kitér arra is, hogy milyen haszonnal jár a közösség számára, ha van autista tagja is. Az új iskolába kerülő, addigra már nagyon sok helyen, sok sikertelenséget megélt Misi bekerül egy új osztályba, ahol bántalmazzák és csúfolják is, de szép lassan, közös tevékenységek és valódi megértés mentén elfogadják őt a többiek, és ő is a többieket.
Stefanik Krisztina elmondta, hogy a könyv elsősorban azoknak a tipikusan fejlődő alsós kisiskolásoknak szól, akiknek van autizmussal élő osztálytársuk, hiszen a befogadás lassú folyamat és elsősorban a megértésen és a megismerésen alapszik. „Szeretik azt mondani, hogy az autizmussal élő emberek nem értik jól a társas világot, ami gyakran így is van, ugyanakkor a többségi társas világ sem érti az autizmussal élőket. Ha valakit nem értünk, vagy ha a megszokottól eltérően viselkedik, akkor nagyon gyakran bántással végződik, pusztán a meg nem értés miatt" – fűzte hozzá.
Az ötlet Brokés Judittól, a veszprémi AutiSpektrum Egyesület vezetőjétől származik – mondta az M1-en Stefanik Krisztina, a kötet szerzője.
„Bár író nem vagyok, fejlődéspszichológusként van elképzelésem arról, hogy egy tipikusan fejlődő kisiskolás gyereknek milyen nyelvezettel érdemes írni" – fejtette ki a szakértő, aki huszonöt éve foglalkozik a fejlődési zavarral és azzal, hogyan lehet erősíteni az autizmussal élő gyerekek befogadását a közösségekben.
Az autizmussal élő gyerekek nagyon sokfélék, de a visszajelzésekből kiderült, hogy nagyon sok gyerek magára ismert a mese olvasása közben. „Igyekeztem úgy megírni a szöveget, hogy véletlenül se gyártsunk egy állatorvosi lovat Misiből, a főszereplőből, tehát nem aggattuk rá az autizmus valamennyi lehetséges tünetét, inkább egy reális képet igyekeztünk kialakítani" – fogalmazott a szerző.
A történet igyekszik nem tanmese lenni, de tudományos tényeken alapul, magába foglalja mindazt, amit a fejlődési zavarról tudni érdemes, és kitér arra is, hogy milyen haszonnal jár a közösség számára, ha van autista tagja is. Az új iskolába kerülő, addigra már nagyon sok helyen, sok sikertelenséget megélt Misi bekerül egy új osztályba, ahol bántalmazzák és csúfolják is, de szép lassan, közös tevékenységek és valódi megértés mentén elfogadják őt a többiek, és ő is a többieket.
Stefanik Krisztina elmondta, hogy a könyv elsősorban azoknak a tipikusan fejlődő alsós kisiskolásoknak szól, akiknek van autizmussal élő osztálytársuk, hiszen a befogadás lassú folyamat és elsősorban a megértésen és a megismerésen alapszik. „Szeretik azt mondani, hogy az autizmussal élő emberek nem értik jól a társas világot, ami gyakran így is van, ugyanakkor a többségi társas világ sem érti az autizmussal élőket. Ha valakit nem értünk, vagy ha a megszokottól eltérően viselkedik, akkor nagyon gyakran bántással végződik, pusztán a meg nem értés miatt" – fűzte hozzá.
Egypercesek
Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig