Noha pályája kezdetén viselt súlyfeleslegéhez képest jelentősen fogyott (és zömében tartani is tudta ezt), Dombóvári István stand up comedy-s úgy gondolja, hogy az, amit ő és sorstársai a mai magyar valóságban fogyókúra címén művelnek, az paródia. Paródia a szónak abban az értelmében, hogy heroikus küzdelmük mindenki – még az alany – számára is egyértelműen egyoldalú, mégis sokan folytatják. Egészen addig, míg már ők maguk a kövérek is csak egy jót nevetnek az egészen. A Félkövér című kötet Dombóvári fogyásainak igaz és mulatságos történetfüzére.

És rögtön tegyük hozzá: a kacagtató epizódok leírásába természetesen a Dombitól megszokott leegyszerűsített életbölcsesség is ott lapul, avagy domborul. És igen, a Félkövér egy molett srác önvallomása, egy olyan emberé, akiben a színpadi fények előhívták azt a fajta hiúságot, melynek hatására nekiállt fogyni. Az az olvasó persze jobban jár, aki ugyancsak súlyfelesleggel küzd, hiszen egyrészt jobban átérzi a lényeget, a fogyással való szinte esélytelen harc keserveit, másrészt – mint a kövérek zöme – egyfajta sajátságos humorral van megáldva, ami túlsegíti sok nehézségen. Dombi is ilyen: önkritikája maróbb, mint a sósav, de mégis szerethetővé teszi kedves, ironizáló lényét. És a Dombóvári István-rajongókról se feledkezzünk meg, akik, akár 100 kiló fölött, akár 100 kiló alatt – de szerették az ő kedvencüket. A lényeg pedig hát pont ez – aki küzd, aki mer, aki önmagán is tud nevetni, akinek van öniróniája, aki nem szégyelli plusz kilóit, aki minden nehézség ellenére optimistán tud előre tekinteni úgy, hogy még másokat is megnevettet, nos, az egy külsejétől függetlenül szerethető ember. 
Dombóvári István Félkövér című könyve amolyan fogyókúra bédekker, amolyan stand up comedy füzér, amolyan pesties bölcseleti korkép, de valahol leginkább egy életvidám fiatalember jóféle derűlátó gondolatainak összegzése – az élet jó és rossz oldalán. Dombóvári nem sanyarog, hogy mindig is duci volt, inkább arra szólítja fel könyvében telt sorstársait, hogy vállalják fel kilóikat, találják meg „plusszos” térkiszorításukban önmagukat és amennyiben akaraterejük engedi, kezdjenek fogyókúrába még akkor is, ha tudják, hogy azok a fránya kilók bizony vissza-vissza fognak kéredzkedni. A dolgok pedig ott alkotnak egységes egészet, hogy a humorral bőven telispékelt fogyókúra dokuregény hatására – készüljünk fel – sokat fogjuk majd a hasunkat. Már akinek van elég nagy.