Annyi jó könyvet írtak már arról, hogy valaki bekattan, aztán uzsgyi, irány a totális őrület. És nem tudom észrevették-e a kedves olvasók, hogy az ilyen típusú történetekből kezd egyre több lenni a könyvek oldalain… Nos, Erlend Loe, aki Norvégia jelenlegi egyik legtöbbre tartott prózaírója, Doppler című kötetében egy ilyen figuráról regél, egy olyan bekattant pasasról, aki minden civilizációs kötődését elszakítva, mindent el- és otthagyva kivonul a természetbe, hogy ott éljen. De minek is?

Abszurdnak, anarchistának, durván őszintének és társadalomkritikusnak mondják egyes kritikusai, a Doppler című új könyvet. Tény, ami tény, az ezzel a művével az ötödik kiadott regényéhez elérkezett Erlend Loe, már komoly tekintélynek számít hazájában, Norvégiában.  A társadalomból önként és őrült módon kivonuló ember már Robinson Crusoe óta téma (bár igaz, ami igaz, az eredeti Robinson nem önként tette ezt, de elég hatékony volt az anticivilizációs programja végrehajtásában, a természettel való sikeres lepaktálásával a szigetén). Az is nagyon nagy sláger a mai prózaírók között, akik a társadalomból kivonuló, meglehetősen váratlan módon gondolkodó egyén, sajátságos világnézettel bír, egy olyan önigazolástól duzzadó hittel, mely minden erkölcsiségtől megfosztja az adott embert. A Doppler esetében is valami ilyesmiéről van szó, hiszen a főhős, Andreas Doppler, egy fejét ért baleset után otthagyja családját, munkahelyét, biztonságot adó házát és minden vagyontárgyát, hogy kivonuljon a természetbe, ahol fel kell, hogy állítsa az apja emléke előtt tisztelgő totemoszlopot. Ennek a totálisan őrült programnak a teljesítéséért Doppler kisebb-nagyobb bűncselekményeket is elkövet, mi több, erkölcsisége teljes felbomlása mellett lelke is erős foszlásnak indul. Amikor valaki a társadalom alkotta törvények helyett a természet törvényeit veszi magára egyedüli irányadónak, akkor ott valami nagyon durva, nagyon cinikus és valahol nagyon vicces dolog történik. Legalábbis Erlend Loe kötetében. Az éppen jelenleg új arcát formáló Európa egyik eleddig legfegyelmezetebb és legletisztultabb országában, Norvégiában játszódó történetből nagyon sok kiderül a skandináv társadalomról, illetve a teljes közösség és az indivídum között újra és újra felébredő feszültségekről. Emellett persze az is kiderül, hogy vajon igazsága lehet-e Andreas Dopplernek abban, hogy egy végső magasztos, tiszta és őszinte tettel megválthatja az ember magát a végtelen mocsokgyárnak tartott globalizált világból.