Lebilincsel Venus keze
Ármány, megtévesztés és gyilkosság – mindezek nem hiányozhatnak Steven Saylor Gordianus-sorozatának negyedik részéből sem. A Venus kezében című kötetben az ókori magánnyomozó visszatér gyökereihez, pontosabban Rómába, ahol pályafutása legveszélyesebb nyomozásába kezd.

A Római vér és a Végzet fegyvere után a Catilina rejtélye című kötettel folytatódott Steven Saylor sikersorozata. A harmadik regényben Gordianus régi ügyfelének, Ciceronak köszönhetően egy újabb furcsa ügybe keveredett. Ezúttal azonban már a családja is veszélybe került – ajánlottuk a minap a nagysikerű, valós ókori mindennapokat, személyeket és eseményeket is bemutató, fiktív krimivel színezett széria harmadik részét. A negyedik azonban talán még az előzőnél is izgalmasabb. A történet rendkívül fordulatos, sőt a vége egészen csavaros és meglepő.
Gordianus ismét Rómában nyomoz, ezúttal egy egyiptomi követ halála ügyében. A regényben felbukkan a száműzetéséből visszatért Cicero, illetve Catullus is, míg Gordianus izgalmas nyomozása újabb és újabb fordulatot hoz. A történet időszámításunk előtt 57-ben játszódik, amikor Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó feldühödött alattvalói elől Rómában keres menedéket. Közben egy százfős egyiptomi küldöttség is Itáliába indul, a társaság célja pedig, hogy a Szenátus elé álljon, és meggyőzze a tagokat, hogy Ptolemaiosz helyett Bereniké királynőt ismerjék el törvényes egyiptomi uralkodónak. Ptolemaiosz emberei azonban igencsak megnehezítik az elsősorban tudósokból álló küldöttség dolgát. A társaság mégis eléri Rómát, ám ekkor Ptolemaiosz bérencei módszert váltanak és kegyelmet nem ismerve kezdik el leölni a küldöttség tagjait, akik közül egyedül Dio – Gordianus egykori mestere – éli túl a mészárlást.
Mindezek után két idegen kopogtat be Gordianus, az ókor magánnyomozójának otthonába. Egyikőjük egy egyiptomi követ, a másik pedig egy eunuch pap. Előbbiről kiderül, hogy Dio, a filozófus, aki olyasmit kér Gordianustól, amit a detektív nem tud teljesíteni. Pedig kérése egyszerűnek tűnik, de mégsem az: segítsen neki életben maradni. Gordianus viszont családja védelme miatt elutasítja egykori mestere kérését, aki így nem tudja nála, biztonságban tölteni az éjszakát. Ezért is érinti mélyen a nyomozót, amikor kiderül, hogy Dio másnap meghal. Ráadásul brutálisan meggyilkolták.
Gordianus már önmagától is belekezdene a nyomozásba, de egy kétes hírnevű, gyönyörű asszony is felfogadja. Célja pedig nem más, minthogy kiderítse: ki ölthette meg Dio-t. Detektívünk természetesen beleveti magát az ügyben, amelyről nem is sejti, hogy pályafutása legveszélyesebb nyomozása.
A nyomozás során Gordianus eljut Róma legmagasabb politikai köreibe és legféltettebben őrzött hálószobáiba. Útját árulás, csalás, hazugságok, perverz titkok és sötét bűnök övezik, és ismét rá kell jönnie: semmi és senki sem az, aminek látszik. Gordianus két dologban viszont biztos lehet: Dio halott, és mindenki meg akarja őt akadályozni abban, hogy megtalálja az igazi gyilkost és kiderítse az igazságot…

A Római vér és a Végzet fegyvere után a Catilina rejtélye című kötettel folytatódott Steven Saylor sikersorozata. A harmadik regényben Gordianus régi ügyfelének, Ciceronak köszönhetően egy újabb furcsa ügybe keveredett. Ezúttal azonban már a családja is veszélybe került – ajánlottuk a minap a nagysikerű, valós ókori mindennapokat, személyeket és eseményeket is bemutató, fiktív krimivel színezett széria harmadik részét. A negyedik azonban talán még az előzőnél is izgalmasabb. A történet rendkívül fordulatos, sőt a vége egészen csavaros és meglepő.
Gordianus ismét Rómában nyomoz, ezúttal egy egyiptomi követ halála ügyében. A regényben felbukkan a száműzetéséből visszatért Cicero, illetve Catullus is, míg Gordianus izgalmas nyomozása újabb és újabb fordulatot hoz. A történet időszámításunk előtt 57-ben játszódik, amikor Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó feldühödött alattvalói elől Rómában keres menedéket. Közben egy százfős egyiptomi küldöttség is Itáliába indul, a társaság célja pedig, hogy a Szenátus elé álljon, és meggyőzze a tagokat, hogy Ptolemaiosz helyett Bereniké királynőt ismerjék el törvényes egyiptomi uralkodónak. Ptolemaiosz emberei azonban igencsak megnehezítik az elsősorban tudósokból álló küldöttség dolgát. A társaság mégis eléri Rómát, ám ekkor Ptolemaiosz bérencei módszert váltanak és kegyelmet nem ismerve kezdik el leölni a küldöttség tagjait, akik közül egyedül Dio – Gordianus egykori mestere – éli túl a mészárlást.
Mindezek után két idegen kopogtat be Gordianus, az ókor magánnyomozójának otthonába. Egyikőjük egy egyiptomi követ, a másik pedig egy eunuch pap. Előbbiről kiderül, hogy Dio, a filozófus, aki olyasmit kér Gordianustól, amit a detektív nem tud teljesíteni. Pedig kérése egyszerűnek tűnik, de mégsem az: segítsen neki életben maradni. Gordianus viszont családja védelme miatt elutasítja egykori mestere kérését, aki így nem tudja nála, biztonságban tölteni az éjszakát. Ezért is érinti mélyen a nyomozót, amikor kiderül, hogy Dio másnap meghal. Ráadásul brutálisan meggyilkolták.
Gordianus már önmagától is belekezdene a nyomozásba, de egy kétes hírnevű, gyönyörű asszony is felfogadja. Célja pedig nem más, minthogy kiderítse: ki ölthette meg Dio-t. Detektívünk természetesen beleveti magát az ügyben, amelyről nem is sejti, hogy pályafutása legveszélyesebb nyomozása.
A nyomozás során Gordianus eljut Róma legmagasabb politikai köreibe és legféltettebben őrzött hálószobáiba. Útját árulás, csalás, hazugságok, perverz titkok és sötét bűnök övezik, és ismét rá kell jönnie: semmi és senki sem az, aminek látszik. Gordianus két dologban viszont biztos lehet: Dio halott, és mindenki meg akarja őt akadályozni abban, hogy megtalálja az igazi gyilkost és kiderítse az igazságot…
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig