A jazznek nincs köze a káoszhoz
Gonda János zenepedagógus, akit zenetudományi diplomáján kívül előadóművészi, zeneszerzői státusza is feljogosítja, hogy hitelesen kalauzolja az érdeklődőket a jazz világában, Jazzvilág című kötetével. A vaskos kiadvány a jazz születésétől az ezredfordulóig viszi végig a műfaj történetét, a legnagyobb muzsikusok, énekesek pályafutásának bemutatásával, illetve a jazz majd nyolcvan éves története szakaszainak veretes elemzésével. Húzós könyv.

Úgy gondolom, rajongóként sem árt, hogy rendesen utána olvassunk, hogy ki kicsoda és főleg mi micsoda a jazz szövevényes műfajrendszerében. Gonda János könyve számomra, a szerző műfajban elvégzett hatalmas munkássága miatt fontos, hiszen a szerző nemcsak zongorista, komponista, de a magyar jazzkultúra egyik megalapozója. Gonda több alap jazzlemezt készített a hatvanas évektől kezdve, de 1965-től 1972-ig Ausztráliában majd pedig Európában turnézott, melynek állomásain a muzsikáláson túl előadásokat, kurzusokat adott a közönségnek. Zeneszerzői munkássága a jazzen is túlmutat, hiszen a műfajt a szimfonikus, illetve a klasszikus zene irányába is tágította alkotásaival. A műfajjal való atyáskodásnak mi sem jobb példája, mint, hogy neki köszönhető, hogy már a hatvanas évek közepétől létrejött a jazztanszak a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában.
A Jazzvilág című kötet rendkívül átfogó, aprólékos gonddal megírt, egyfajta regényes lexikon. A jazzmuzsikusok klasszikusainak munkássága részletes bemutatása, illetve a műfajtörténet kronológiájának leírása mellett komoly elemzői, sőt, filozófiai tanulmányaival is ellátta a szerző a kötetet. A könyvnek már voltak előzményei, hiszen Gonda János már 1965-ben megírt egy hasonlót, Jazz – Történet, Elmélet, Gyakorlat címmel, illetve tizennégy évvel az első kiadás után jött a kibővített második kiadás is. A most ajánlott jazzbiblia 2004-es kiadásának oka, hogy a világhoz hasonlóan 1979 után a műfaj is nagyot változott, és a szerző ezeket a fontos változásokat is meg akarta jeleníteni a már korábban megkezdett kronológiában, lexikonban.
A jazzhez és a könyvhöz való kedvcsinálónak álljon itt Gonda egy bölcselete a jazzről: „A szabadság és a belső rend viszonya életünk, s ezen belül a művészetek egyik alapvető kérdése. A jazzben igen nagy a szabadság. Méghozzá a legjobb értelemben vett szabadság, amelynek semmi köze sincs a káoszhoz.”
Foto: jbsz.hu

Úgy gondolom, rajongóként sem árt, hogy rendesen utána olvassunk, hogy ki kicsoda és főleg mi micsoda a jazz szövevényes műfajrendszerében. Gonda János könyve számomra, a szerző műfajban elvégzett hatalmas munkássága miatt fontos, hiszen a szerző nemcsak zongorista, komponista, de a magyar jazzkultúra egyik megalapozója. Gonda több alap jazzlemezt készített a hatvanas évektől kezdve, de 1965-től 1972-ig Ausztráliában majd pedig Európában turnézott, melynek állomásain a muzsikáláson túl előadásokat, kurzusokat adott a közönségnek. Zeneszerzői munkássága a jazzen is túlmutat, hiszen a műfajt a szimfonikus, illetve a klasszikus zene irányába is tágította alkotásaival. A műfajjal való atyáskodásnak mi sem jobb példája, mint, hogy neki köszönhető, hogy már a hatvanas évek közepétől létrejött a jazztanszak a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában.
A Jazzvilág című kötet rendkívül átfogó, aprólékos gonddal megírt, egyfajta regényes lexikon. A jazzmuzsikusok klasszikusainak munkássága részletes bemutatása, illetve a műfajtörténet kronológiájának leírása mellett komoly elemzői, sőt, filozófiai tanulmányaival is ellátta a szerző a kötetet. A könyvnek már voltak előzményei, hiszen Gonda János már 1965-ben megírt egy hasonlót, Jazz – Történet, Elmélet, Gyakorlat címmel, illetve tizennégy évvel az első kiadás után jött a kibővített második kiadás is. A most ajánlott jazzbiblia 2004-es kiadásának oka, hogy a világhoz hasonlóan 1979 után a műfaj is nagyot változott, és a szerző ezeket a fontos változásokat is meg akarta jeleníteni a már korábban megkezdett kronológiában, lexikonban.
A jazzhez és a könyvhöz való kedvcsinálónak álljon itt Gonda egy bölcselete a jazzről: „A szabadság és a belső rend viszonya életünk, s ezen belül a művészetek egyik alapvető kérdése. A jazzben igen nagy a szabadság. Méghozzá a legjobb értelemben vett szabadság, amelynek semmi köze sincs a káoszhoz.”
Foto: jbsz.hu
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig