Kádár és a János bácsi pipája
Azok a régi csibészek – párbeszéd a rock and rollról címmel megjelent a hazai beat és rock legendáival folytatott beszélgetés-sorozat írott változata. „A könyvbe valamennyi, a Cseh Tamás Program Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogram keretében 2015 tavaszától egy éven át havonta egyszer lezajlott élő beszélgetés szerkesztett változata bekerült. Menet közben alakult úgy, hogy a sorozatból könyv lesz, nagyon sok hasznos és érdekes információ került felszínre a hatvanas, hetvenes évek magyar könnyűzenéjének történetéből” – foglalta össze a kötet jelentőségét a szerzők egyike, Poós Zoltán író, költő, újságíró.

A Jaffa Kiadó által gondozott kötetben tizenegy érdekes beszélgetés olvasható, a kikérdezett zenészek, előadók között található Zalatnay Sarolta, Balázs Fecó és Horváth Attila, Boros Lajos és Trunkos András, Bródy János, Frenreisz Károly, Kóbor János, Nagy Feró és Németh Alajos, Pataky Attila, Schuster Lóránt, Szörényi Levente és Török Ádám.
A szerző szerint számos, a közvélemény előtt korábban ismeretlen sztori hangzott el ezeken a beszélgetéseken és olyan összefüggéseket raktak helyre a zenészek, amelyek az elmúlt fél évszázad során még nem lettek egyértelműen tisztázva. Hangsúlyozta: még az olyan színes történetek is hozzáadnak a kor megismeréséhez, hogy Zalatnay Sarolta az ORI-székházban összefutott Kádár Jánossal, aki megkérdezte tőle, ő énekli-e a János bácsi pipája című dalt.
„A lista többé-kevésbé lefedi a legfontosabb előadók, formációk körét. Voltak, akiket különböző okokból nem sikerült megszólaltatnunk, Somló Tamás például igent mondott a felkérésünkre, de sajnos a betegsége, majd a halála megakadályozta a beszélgetést” – fogalmazott Poós Zoltán.
Ahogy a könyvben is olvasható, Bródy János szerint a könnyűzene zenei, irodalmi iparművészet, a Cseh Tamás Program pedig egyértelműen felvállalta a magyar könnyűzenei örökség kulturális értékként kezelését. A társszerző szerint számos olyan pont volt az elmúlt évtizedekben, ami ezt a megközelítést megalapozta, példaként említette az Ezek a fiatalok című, 1967-ben bemutatott filmet, az első magyar beatlemez, az Omega Trombitás Frédi... című albuma megjelenését 1968-ban, a Képzelt riport... vígszínházi premierjét 1973-ban vagy az első rockopera, az István, a király tíz évvel későbbi bemutatóját.
Poós szerint minden fórumot meg kell ragadni annak érdekében, hogy a populáris kultúrát mai háttérzenei funkciójából visszahelyezzék fontos társadalomformáló szerepébe, amelyet a hatvanas, hetvenes években játszott. „Szomorúnak tartom, hogy a mai ifjúság az Omegától csak a Petróleumlámpát ismeri, miközben elképesztő életmű áll a zenekar mögött”.

A Jaffa Kiadó által gondozott kötetben tizenegy érdekes beszélgetés olvasható, a kikérdezett zenészek, előadók között található Zalatnay Sarolta, Balázs Fecó és Horváth Attila, Boros Lajos és Trunkos András, Bródy János, Frenreisz Károly, Kóbor János, Nagy Feró és Németh Alajos, Pataky Attila, Schuster Lóránt, Szörényi Levente és Török Ádám.
A szerző szerint számos, a közvélemény előtt korábban ismeretlen sztori hangzott el ezeken a beszélgetéseken és olyan összefüggéseket raktak helyre a zenészek, amelyek az elmúlt fél évszázad során még nem lettek egyértelműen tisztázva. Hangsúlyozta: még az olyan színes történetek is hozzáadnak a kor megismeréséhez, hogy Zalatnay Sarolta az ORI-székházban összefutott Kádár Jánossal, aki megkérdezte tőle, ő énekli-e a János bácsi pipája című dalt.
„A lista többé-kevésbé lefedi a legfontosabb előadók, formációk körét. Voltak, akiket különböző okokból nem sikerült megszólaltatnunk, Somló Tamás például igent mondott a felkérésünkre, de sajnos a betegsége, majd a halála megakadályozta a beszélgetést” – fogalmazott Poós Zoltán.
Ahogy a könyvben is olvasható, Bródy János szerint a könnyűzene zenei, irodalmi iparművészet, a Cseh Tamás Program pedig egyértelműen felvállalta a magyar könnyűzenei örökség kulturális értékként kezelését. A társszerző szerint számos olyan pont volt az elmúlt évtizedekben, ami ezt a megközelítést megalapozta, példaként említette az Ezek a fiatalok című, 1967-ben bemutatott filmet, az első magyar beatlemez, az Omega Trombitás Frédi... című albuma megjelenését 1968-ban, a Képzelt riport... vígszínházi premierjét 1973-ban vagy az első rockopera, az István, a király tíz évvel későbbi bemutatóját.
Poós szerint minden fórumot meg kell ragadni annak érdekében, hogy a populáris kultúrát mai háttérzenei funkciójából visszahelyezzék fontos társadalomformáló szerepébe, amelyet a hatvanas, hetvenes években játszott. „Szomorúnak tartom, hogy a mai ifjúság az Omegától csak a Petróleumlámpát ismeri, miközben elképesztő életmű áll a zenekar mögött”.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig