Százéves az első hangoskönyv
A valaha rögzített első teljes hangoskönyv különleges példánya került elő Kanadában. A négy hanglemezből álló kollekciót 1935-ben vették fel, Joseph Conrad Tájfun című regénye hallható rajta.

A brit Vakok Királyi Nemzeti Intézete (RNIB), amely jelenleg huszonötezer digitálisan letölthető felvétellel rendelkezik, 1935-ben kezdett hangoskönyveket készíteni. Eredetileg az első világháború vak veteránjai számára készültek, a feltételezések szerint a Tájfunt a fegyveres erők egyik egykori tagja vihette magával Kanadába – olvasható a The Guardian című brit lap online kiadásában.
Az elveszettnek hitt felvétel akkor került elő, amikor Matthew Rubery, a londoni Queen Mary Egyetem modernirodalom-professzora kutatást kezdett új, a hangoskönyvekről szóló könyvéhez. A The Untold Story of the Talking Book (A beszélő könyvek el nem mondott története) című kötetet novemberben jelentette meg a Harvard Egyetem kiadója.
A kiadás után egy régi lemezeket gyűjtő kanadai férfi vette fel a szerzővel a kapcsolatot, és elmondta, hogy szert tett a Tájfun-kollekcióra, de egészen addig nem volt tudomása a bakelitlemezek különlegességéről, amíg nem olvasta Rubery munkáját.
Rubery döbbenten fogadta a hírt, hiszen már feladta a remény, hogy valaha a felvétel nyomára bukkan. „Óriási felfedezés mindazok számára, akiket érdekel az irodalom, a hangfelvételek, vagy a vak és látássérült emberek kulturális öröksége” – fogalmazott.
Mark McCree, az RNIB könyvtárának vezetője pedig így kommentálta e leletet: „Tavaly ünnepeltük fennállásunk nyolcvanadik évfordulóját, és az, hogy ennyi év után előkerül az egyik eredeti felvételkollekció, okot ad az örömre”.

A brit Vakok Királyi Nemzeti Intézete (RNIB), amely jelenleg huszonötezer digitálisan letölthető felvétellel rendelkezik, 1935-ben kezdett hangoskönyveket készíteni. Eredetileg az első világháború vak veteránjai számára készültek, a feltételezések szerint a Tájfunt a fegyveres erők egyik egykori tagja vihette magával Kanadába – olvasható a The Guardian című brit lap online kiadásában.
Az elveszettnek hitt felvétel akkor került elő, amikor Matthew Rubery, a londoni Queen Mary Egyetem modernirodalom-professzora kutatást kezdett új, a hangoskönyvekről szóló könyvéhez. A The Untold Story of the Talking Book (A beszélő könyvek el nem mondott története) című kötetet novemberben jelentette meg a Harvard Egyetem kiadója.
A kiadás után egy régi lemezeket gyűjtő kanadai férfi vette fel a szerzővel a kapcsolatot, és elmondta, hogy szert tett a Tájfun-kollekcióra, de egészen addig nem volt tudomása a bakelitlemezek különlegességéről, amíg nem olvasta Rubery munkáját.
Rubery döbbenten fogadta a hírt, hiszen már feladta a remény, hogy valaha a felvétel nyomára bukkan. „Óriási felfedezés mindazok számára, akiket érdekel az irodalom, a hangfelvételek, vagy a vak és látássérült emberek kulturális öröksége” – fogalmazott.
Mark McCree, az RNIB könyvtárának vezetője pedig így kommentálta e leletet: „Tavaly ünnepeltük fennállásunk nyolcvanadik évfordulóját, és az, hogy ennyi év után előkerül az egyik eredeti felvételkollekció, okot ad az örömre”.
Egypercesek

Önreflexió, emlékezés, belső utazás
Irodalmi kvízzel, koncertekkel és szubjektív tárlatvezetésekkel is készül a PIM a Múzeumok Éjszakájára
Mi lesz a hagyatékokkal?
Könyves hagyatékok, gyűjtemények feldolgozása áll a közelgő tanácskozás fókuszában
Korszak és költő
Kormos Istvánról rendez műhelykonferenciát a PIM