Egy-egy karakteres műtárgy segítségével mutatja be a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum száztíz esztendejét a jubileum alkalmából készült kötet. Az album segít megismerni a város múltját és a hajdan itt lakók életének néhány részletét is.

A mai szakemberek az eltelt száztíz esztendőre emlékeztek azzal, hogy a gyűjtemények jeles, vagy éppen még soha nem publikált, ám kiemelkedő darabjait egy kötetben, kis tanulmányok formájában bemutatják az érdeklődőknek, úgy hogy minden évhez egy-egy műtárgyat választottak. A rendezőelvek között szerepelt az adott műtárgy készítésének vagy leltározásának időpontja, alkotójának születési, illetve halálozási dátuma, egy-egy kiállítás időpontja, és törekedtek arra is, hogy megtartsák a múzeum négy gyűjteménye – régészet, néprajz, helytörténet, képzőművészet – közti egyensúlyt.
A bemutatott műtárgyak között szerepelnek olyan a város határán kívül is jól ismert alkotások, mint a népi kerámia, a vásárhelyi „szőrhímzés” eredeti darabjai, a Kökénydombi Vénusz, Tornyai János, Endre Béla, Rudnay Gyula, Kohán György, Németh József, Szalay Ferenc festményei, Pásztor János szobrai, Plohn József század elejei fényképfelvételei.
Ha már szóba esett: az úgynevezett Kökénydombi Vénusz huszonhárom centi magas agyagedény, zsámolyon ülő nőalakot ábrázol, testét (talán a ruhát jelző) geometrikus minták borítják. Fejének csak töredéke maradt fenn. A Hódmezővásárhely melletti Kopáncs-Kökénydombon találták meg. A vele együtt talált hasonló, de töredékesebb edénnyel együtt anyaistennőt ábrázolhatott. A két lelet az i. e. 5. évezred első felében virágzó tiszai kultúrából származik, és a magyarországi újkőkori szobrászat jelentős emlékei. A hódmezővásárhelyi Tornya János Múzeum őrzi őket.   
A szerkesztők törekedtek arra, hogy a kevésbé híres vagy teljesen ismeretlen műtárgyakra is fölhívják a figyelmet. A kétszázhatvan oldalas albumban emellett olvasható egy-egy tanulmány a múzeum négy gyűjteményének történetéről is.