Vannak helyek, ahol kettéhasad a valóság. Ilyen egyebek közt az a tipikus amerikai kisváros is, ahol rejtélyes gyilkosságok történnek. A borzalmak földjére pedig múltját kutatva tér vissza a lelkében csúnya horzsolásokkal Mona Bright, az egykori zsaru.

Az ember jobb, ha óvatos, amikor egy lehetetlen helyszínekkel és alternatív valóságokkal tarkított városban kell egy titokzatos gyilkos nyomába erednie. Még a végén egy sötét összeesküvésre bukkan. Ahogy Shara Thivani kémnő is Robert Jackson Bennett második, magyarul megjelent, Lépcsők városa című könyvében – írtuk nemrégiben.  
A Shirley Jackson- és Edgar-díjas, valamint Philip K. Dick-különdíjas, harminckét éves amerikai író tavaly megjelent sikeres és díjazott Horzsolások című könyvéről azonban még nem ejtettünk szót, pedig írói pályafutássa azzal kezdődött.
Robert Jackson Bennett első nagyregénye az amerikai délvidék kietlen tájain játszódik, egy amolyan tipikus kisvárosi környezetben, ahol elsőre minden tökéletesnek tűnik, azonban a mélyben soha nem látott borzalmak bújnak meg. Mindezt pedig a kritikusok szerint a horror nagymesterek, mint Stephen King és Ray Bradbury, módjára mutatja be.
A történet főszereplője Mona Bright, egykori zsaru, akinek lelkét csúnya horzsolások csúfítják. Kilenc éves volt, amikor édesanyja egy sörétes puskával véget vetett életének, az édesapa figurától pedig meglehetősen távol álló apjától egyszerűen elmenekült. Gondolva, hogy ha már boldog nem is lehet, de legalább kissé normálisabb életet élhessen.
Az elmenekülést követően azonban évekkel később mégiscsak szembe kell néznie múltjával, amikor apja meghal. Mona ugyanis örökölt egy házat, ami még az anyjáé volt fiatalon, amikor még boldogan élt. Hogy megismerje a boldog múltat, felkeresi az új-mexikói Winkben található házat. Nem sokkal a kisvárosba érkezése előtt azonban egy rejtélyes gyilkosság történik, amit ráadásul egy újabb is követ. Közben a furcsa városban rájön, hogy léteznek horzsolások, melyek sokkal súlyosabbak és fájóbbak annál, mint amit ember ép ésszel elviselhet.