Fordítsuk meg és állítsuk feje tetejére a világot és engedjünk az ördög kísértéseinek és rontsunk el mindent! Nagyjából erről szól C.S. Lewis Csűrcsavar levelei című könyve, melyet persze már kiadtak korábban is, de most – tán úgy gondolták újfent aktuális – frissített csomagolásban dobták a könyvpiacra. A főördög irományait természetesen fonák módon illik értelmezni.

Merthogy a híres cambridge-i teológus prof, aki nem mellesleg író, ebben az 1942-ben írt könyvében az alvilági perspektívából láttatja a világot. S mint teológus, mint hívő alapvetően egy reciprok értelmezésben adja elénk, hogy valójában mit nem szabad tennünk, milyen kísértéseknek nem szabad engednünk. A fonákjáról való láttatás alapképlete valójában egy zseniális irodalmi fogás, egy félelmetesen kifordított, szatirikus megoldás. A történetben a főördögi alak levelezésbe kerül egy új ördögfiókával, aki ezeken az üzeneteken keresztül tanulja ki a világ és az abban élő ember tönkretételének csínját-bínját.
C.S. Lewis hazánkban már korán népszerű lett, az 1898-ban született és a 1963-ban elhunyt író a történelmi magyar egyházak számára elfogadható volt. A lelkes magyar fordítóknak köszönhetően a hazai olvasók kezükbe vehették a Viták és vallomások, a Keresztény vagyok, a most ajánlott Csűrcsavar levelei, a Míg arcunk nem lesz című köteteket, illetve a vallási témájú művein túl lefordították a hét részes Narnia krónikái és több tudományos-fantasztikus regényét is. Meglehetősen szerteágazó érdeklődéssel, remek képzelőerővel bíró alkotó volt, akitől hívő létére, mint láthattuk, nem állt távol a sci-fi műfaj sem.