Atombomba után
Mi történik egy atomtámadás után? Milyen lesz a világ? A sci-fi mester Philip K. Dick szerint egy mutánsokkal teli apokaliptikus élet vár a túlélőkre. De, hogy pontosan milyen, az az 1965-ben írt, ám most új kiadásban megjelenő Dr. Vérdíj című regényéből derül ki.
„Száz év múlva Philip K. Dicket a huszadik század második felének legnagyobb írójaként tartják majd számon” – véli Norman Spinrad, elismert amerikai író. Kijelentését vélhetően sokan már most is helyénvalónak tartják. Ha összességében talán még nem százszázalékosan, akkor, mint sci-fi írót, biztosan.
Mindezt igazolhatja egyebek közt a szeptemberben új kiadásban megjelenő Dr. Vérdíj is. A regényt még 1965-ben írta a mester, amely az akkori kor talán legnagyobb és legfélelmetesebb kérdéseire próbálta megkeresni a választ. Vagyis a hidegháború éveiben az egyik központi felvetésre, hogy mi is történhet, ha ledobnak egy atombombát az országra? És mi lesz utána? Philip K. Dick a Dr. Vérdíj című regényével erre ad választ, ami egyfelől teljességgel elképzelhető, másrészről viszont döbbenetesen abszurd is.
Az 1981-ben játszódó történet szerint egy atombomba-támadás után járunk, miután felégett, romba dőlt a világ, vagy legalábbis majdnem. A túlélők megpróbálnak egy újfajta életre berendezkedni, közben pedig a háború utóhatásaként mutáns állatok és torz emberek tűnnek fel.
Ehhez képest Point Reyesben egészen normálisan zajlik az élet. Eltekintve attól a lánytól, akinek testében saját testvére növekszik. Vagy attól a végtaghiányos, helyi műszaki zsenitől, aki bármit képest megjavítani. Hoppy egyébként egy drog káros hatásai miatt született végtagok nélkül. És akkor ne beszéljünk Dr. Bluthgeldről, a férfiról, magáról Dr. Vérdíjról, akit megbocsáthatatlan bűnei miatt szinte mindenki holtan akar látni. A közellenség és elmebeteg tudós ugyanis robbanásokkal végződő kísérleteivel vívta ki magának alaposan az ellenszenvet.
A nem éppen egyszerű főhőseivel és történetével a Dr. Vérdíj egy elgondolkodtató regény, egy szürreális, csata utáni tájkép, amely egyszerre mutatja be a pusztulást és a reményt, belecsempészve némi humort is. Úgy, ahogy csak Philip K. Dick tudja.
„Száz év múlva Philip K. Dicket a huszadik század második felének legnagyobb írójaként tartják majd számon” – véli Norman Spinrad, elismert amerikai író. Kijelentését vélhetően sokan már most is helyénvalónak tartják. Ha összességében talán még nem százszázalékosan, akkor, mint sci-fi írót, biztosan.
Mindezt igazolhatja egyebek közt a szeptemberben új kiadásban megjelenő Dr. Vérdíj is. A regényt még 1965-ben írta a mester, amely az akkori kor talán legnagyobb és legfélelmetesebb kérdéseire próbálta megkeresni a választ. Vagyis a hidegháború éveiben az egyik központi felvetésre, hogy mi is történhet, ha ledobnak egy atombombát az országra? És mi lesz utána? Philip K. Dick a Dr. Vérdíj című regényével erre ad választ, ami egyfelől teljességgel elképzelhető, másrészről viszont döbbenetesen abszurd is.
Az 1981-ben játszódó történet szerint egy atombomba-támadás után járunk, miután felégett, romba dőlt a világ, vagy legalábbis majdnem. A túlélők megpróbálnak egy újfajta életre berendezkedni, közben pedig a háború utóhatásaként mutáns állatok és torz emberek tűnnek fel.
Ehhez képest Point Reyesben egészen normálisan zajlik az élet. Eltekintve attól a lánytól, akinek testében saját testvére növekszik. Vagy attól a végtaghiányos, helyi műszaki zsenitől, aki bármit képest megjavítani. Hoppy egyébként egy drog káros hatásai miatt született végtagok nélkül. És akkor ne beszéljünk Dr. Bluthgeldről, a férfiról, magáról Dr. Vérdíjról, akit megbocsáthatatlan bűnei miatt szinte mindenki holtan akar látni. A közellenség és elmebeteg tudós ugyanis robbanásokkal végződő kísérleteivel vívta ki magának alaposan az ellenszenvet.
A nem éppen egyszerű főhőseivel és történetével a Dr. Vérdíj egy elgondolkodtató regény, egy szürreális, csata utáni tájkép, amely egyszerre mutatja be a pusztulást és a reményt, belecsempészve némi humort is. Úgy, ahogy csak Philip K. Dick tudja.
Egypercesek
Móricz, Térey és írói naplók
Íme a PIM év végi programjai
Végzetes olvasásvesztés?
A mai egyetemisták egyre kevesebb könyvet olvasnak” – írja Rose Horowitz publicista az Atlantic magazinban
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán