Magyar sasok
A Magyar Királyi Légierő 1890 és 1945 közötti tevékenységét ismertető kötetet mutattak be a Honvédelmi Minisztériumban. A gazdagon illusztrált könyv képanyagának hetvenöt százalékát még soha nem láthatta a nagyközönség.
Az exkluzív kiadvány – Gőgh Gábor és Monostori Péter munkája – a Militaria Hungarica kiadó gondozásában, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg. A kötet különlegessége, hogy egyszerre a korszak hazai légierejét bemutató monográfia és egy ezerkétszáz korabeli fotóból összeállított képes album.
Gőgh Gábor hangsúlyozta: a magyar mérnökök és pilóták oroszlánrészt vállaltak az osztrák-magyar légierő felállításában és működtetésében, ám az önálló Magyar Királyi Légierő csak 1918-ban alakulhatott meg. Jelezte, a terveik között szerepel egy második kötet megírása, amely 1946-tól napjainkig mutatja be a magyar légierő működését.
Monostori Péter kifejtette: míg az első világháborúban az ellenfél legyőzése volt a lényeg, a második világháborúban már a pilóták megsemmisítésére törekedtek, ők ugyanis kevésbé voltak pótolhatóak, mint a gépek.
A kötetről szóló ismertetőben azt írták: több év kutatásának eredményét osztják meg a szerzők az olvasóval, amikor fotókkal idézik fel és mutatják be a Magyar Királyi Légierő történetét, azon belül békebeli és háborús mindennapjait.
A témában eddig megjelent leggazdagabb képanyag mellett feltárul légierőnk múltja, megismerhetjük a két háború idején és a köztes időszakban is működő fegyvernemet. A könyv bemutatja Háry László vezérőrnagynak, az önálló magyar légierő első parancsnokának és az őt követő elöljáróknak a szervezési munkáját, valamint a trianoni békeszerződés tilalmaiból fakadó nehézségeket, amelyek közepette felállították a „rejtett”, majd 1939-től újra a hivatalos Magyar Királyi Légierőt.
A hajdani pilóták kézzel írott visszaemlékezései felidéznek sorsdöntő pillanatokat, harci bevetéseket, a légi megfigyelők felderítéseit, az újoncok repülős tanfolyamait. Érzékeltetik a felszállást a magyar gyártású Mávag-Héja vagy a legendás Messerschmitt repülőgépekkel. A Magyar Királyi Légierő képes krónikája (1890-1945) bemutatja továbbá mindkét háború leghíresebb vadászrepülő-századait.
Az exkluzív kiadvány – Gőgh Gábor és Monostori Péter munkája – a Militaria Hungarica kiadó gondozásában, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg. A kötet különlegessége, hogy egyszerre a korszak hazai légierejét bemutató monográfia és egy ezerkétszáz korabeli fotóból összeállított képes album.
Gőgh Gábor hangsúlyozta: a magyar mérnökök és pilóták oroszlánrészt vállaltak az osztrák-magyar légierő felállításában és működtetésében, ám az önálló Magyar Királyi Légierő csak 1918-ban alakulhatott meg. Jelezte, a terveik között szerepel egy második kötet megírása, amely 1946-tól napjainkig mutatja be a magyar légierő működését.
Monostori Péter kifejtette: míg az első világháborúban az ellenfél legyőzése volt a lényeg, a második világháborúban már a pilóták megsemmisítésére törekedtek, ők ugyanis kevésbé voltak pótolhatóak, mint a gépek.
A kötetről szóló ismertetőben azt írták: több év kutatásának eredményét osztják meg a szerzők az olvasóval, amikor fotókkal idézik fel és mutatják be a Magyar Királyi Légierő történetét, azon belül békebeli és háborús mindennapjait.
A témában eddig megjelent leggazdagabb képanyag mellett feltárul légierőnk múltja, megismerhetjük a két háború idején és a köztes időszakban is működő fegyvernemet. A könyv bemutatja Háry László vezérőrnagynak, az önálló magyar légierő első parancsnokának és az őt követő elöljáróknak a szervezési munkáját, valamint a trianoni békeszerződés tilalmaiból fakadó nehézségeket, amelyek közepette felállították a „rejtett”, majd 1939-től újra a hivatalos Magyar Királyi Légierőt.
A hajdani pilóták kézzel írott visszaemlékezései felidéznek sorsdöntő pillanatokat, harci bevetéseket, a légi megfigyelők felderítéseit, az újoncok repülős tanfolyamait. Érzékeltetik a felszállást a magyar gyártású Mávag-Héja vagy a legendás Messerschmitt repülőgépekkel. A Magyar Királyi Légierő képes krónikája (1890-1945) bemutatja továbbá mindkét háború leghíresebb vadászrepülő-századait.
Egypercesek
Móricz, Térey és írói naplók
Íme a PIM év végi programjai
Végzetes olvasásvesztés?
A mai egyetemisták egyre kevesebb könyvet olvasnak” – írja Rose Horowitz publicista az Atlantic magazinban
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán